Az Eötvös Loránd Tudományegyetemet 2009-ben minden tizedik felvételiző első helyen jelölte meg, és az ELTE-BTK büszkélkedhet a legkeresettebb kar címével is. Abban sincs változás a tavalyi évhez képest, hogy az idén sem kellett a maximumot teljesíteniük a felvételizőknek. A legtöbb pontra a Corvinus nemzetközi gazdálkodás szakán volt szükség, ahol a maximális 480-ból 469-et kellett szerezni. Mintegy 200 szakon nem volt elég a kitűnő érettségi sem, és 400 körül van azoknak a szakoknak a száma, ahová a minimális pomntszámmal is be lehetett kerülni.

Már a jelentkezéseket követően elkészült statisztika is megmutatta, hogy az idei évben 22 százalékkal megnőtt a felsőoktatásban tanulni vágyó fiatalok száma, amely növekedést a mesterképzéseknek tulajdoníthatunk. Így ezzel együtt 127 500 felvételiző adta be papírjait valamely egyetemre vagy főiskolára, amellyel már csak a 137 500 fős érettségizői létszám vetekszik. Még tavasszal az oktatási tárca 89 ezerre becsülte a megszerzett érettségi bizonyítványok számát, amelyből az előzetes adatok szerint is 56 ezer diák kerülhet be a felsőoktatási intézmény állami finanszírozású képzéseire. Az jelentkezői létszámnövekedést a már említett mesterképzéseknek köszönhetjük, ahol ezúttal 17 ezer diák akarja megkezdeni tanulmányait, de a felsőfokú szakképzés is népszerűnek bizonyult, ide 6500 fiatal adta be jelentkezését.

Átlag feletti teljesítmények

Az idén az emelt szintű érettségit választó diákok háromnegyede ötös érdemjegyet, középszinten a legtöbben négyes osztályzatot szereztek, a kétszintű érettségi rendszer bevezetése óta pedig ebben az évben született a legjobb teljesítmény, az érettségi átlag 3,65 lett. Az emelt és középszintű megmérettetések száma meghaladta a 400 ezret, amelyből megdöbbentően kevésnek bizonyult a nehezebb vizsgát választó fiatalok száma, kevesebb mint 20 százalékuk vállalkozott az emelt szintre. Tavalyi évben 40  olyan meghirdetett szak volt, ahol elengedhetetlen volt minimum két magasabb szintű vizsga a sikeres felvételihez, ezeken a képzéseken 450 pont körül húzták meg a határt. Tantárgyi megoszlásban a kémia mutatkozott a legerősebbnek, a középiskolások ebből a tárgyból 4,09-es átlagot produkáltak, ezt követte a angol (3,83), a fizika (3,81), majd a magyar (3,63), a történelem (3,59) és végül a matematika (3,07). Az Oktatási Hivatal információi szerint kevés egyes érdemjegyet osztottak ki az érettségiztető tanárok, mindkét szinten egy-két százalék maradt a bukott tanulók száma. Többen teljesítettek a megszokott átlag felett: középszinten 60 és 90 százalék között mozogtak az eredmények. 

A gazdasági pálya lett a favorit

A legtöbben továbbra is a gazdaságtudományi területekre jelentkeztek, ezt követi a műszaki terület, majd a bölcsészettudományi szakok sokasága. Minden ötödik diák lapján első helyen egy gazdasági szak szerepelt. Meglepő adatként tekinthetünk a műszaki terület térhódítására, hiszen idén a második legkedveltebb terület volt a felvételizők körében, sőt az utóbbi években is folyamatosan növeli előnyét a bölcsészettudományi karokkal szemben. A műszaki szakok tehát előretörnek, így a top 20-ban már három is szerepel közülük; villamosmérnökként, gépészmérnökként és építőmérnökként szeretnének a legtöbben elhelyezkedni. A karok versenyében is előkelő pozícióra tettek szert a műszaki és természettudományos képzési területek: négyen kerültek fel a tíz legnépszerűbb kar listájára. Alapképzésben a negyedik helyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara foglalja el, őt követi hetedikként a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara, majd kilencedik és tizedik helyen a Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kara és az ELTE Természettudományi Kara áll.

Ahol válogathatnak a jelentkezőkből

A műszaki terület mellett az összesített listán folyamatos növekedést produkál a rendkívül sok fiatalt vonzó jogi pálya, olyannyira, hogy 2009-ben másfélszer többen jelentkeztek első helyen jogi vagy igazgatási szakokra. Jellemzően kimagaslóan jó középiskolai eredményekkel, akár már gyakorlati tapasztalattal rendelkező diákok érdeklődnek a jogi terület iránt, és többeket az sem riaszt el, ha csak költségtérítéses formára nyernek felvételt. A jelentkezők zömében a nagy múltú egyetemek képzéseit preferálják, első helyen egyértelműen az ELTE áll, második helyen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, majd a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem következik.

Ahogyan a jogi pálya kapcsán felmerült az ELTE neve, úgy elsőként említhetjük a budapesti egyetemet az intézményi top 15-ben is. Bár megnőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma, a négy nagy múltú egyetem (ELTE, Szegedi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem) vezető pozíciója nem változott, sőt ötödikként még a Miskolci Egyetem is csatlakozott hozzájuk.

A legkeresettebb szakok 2009-ben

Intézményi szinten az ELTE népszerűségéről beszélünk, szakok szempontjából a gazdasági képzések dominálnak. A turizmus-vendéglátás elsőbbségét tavaly szerezte meg a gazdasági és menedzsment szaktól, ám idén még tovább nőtt a különbség közöttük. A pénzügy és számvitel szakot 50 százalékkal többen jelölték meg, ezzel bezsebelte magának az ötödik helyet, míg a nemzetközi gazdálkodás 1477 fővel visszacsúszott. Továbbra is kiemelkedő pozícióban találjuk a mérnök informatikus és a kommunikáció szakokat, ezeket ezúttal szinte ugyanannyi fiatal jelölte meg. A bölcsészettudományi képzések még mindig a legkeresettebb szakok között vannak, bár elég vegyes képet mutatnak: a nemrégiben debütált andragógia szak és mellette az anglisztika is növelte népszerűségét.

Szinte mindegyik képzési területen történt minimális módosulás, az egészségügyi pályára készülőknél az ápolás és betegellátás területén tapasztalható kiugrás, ami 50 százalékos növekedést mutat a jelentkezésekben.
A kommunikáció- és médiatudomány szak a negyedik legnépszerűbb képzésnek bizonyult idén, viszont meglepő adattal szolgál az eddig évről-évre növekvő jelentkezési statisztikát mutató nemzetközi tanulmányok képzés: eziránt megtorpant a diákok érdeklődése, mégis rákerült a húszas listára.

A legmagasabb ponthatárok

A tavalyi évhez hasonlóan ismét a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakja nyerte versenyt, ezúttal 469 ponttal, amely ugyan hat pontos visszaesés a tavalyihoz képest, mégis elegendő volt a győzelemhez. 2009-ben a felsőoktatási intézményekbe való bejutáshoz nem húzták meg sehol a 480-as ponthatárt, de a már emlíetett BCE nemzetközi gazdálkodás szakon, valamint a második helyen szereplő, nemzetközi tanulmányok szakon (462 pont) kellett a legmagasabb pont.

Emellett az idén még olyan szakok emelkednek ki a mezőnyből magas pontjaikkal, amelyek egyébként is a preferenciasorrend élén szerepelnek: azoknak a diákoknak, akik a Semmelweis Egyetem általános orvosi karát választották 437 pontot kellett gyűjteniük a bejutáshoz, hasonlóan magasan húzták meg a határt az ELTE kommunikáció és médiatudomány szakján, ahova 451 pont kellett, ez a szám a Szegedi Tudományegyetemen 413 volt. A SOTE más szakjai is remekeltek, így a fogorvosi karra  434, a gyógyszerészkarra 406 ponttal lehetett bekerülni.

A szakok preferenciasorrendjében jelentős változás idén sem történt, mégis erőteljes dominanciával belépett a körbe a jogi és igazgatási terület, 2009-ben másfélszer annyian választották a jogi pályát, mint tavaly. A jogászképzésen is magasan kellett teljesíteniük a diákoknak, átlagosan 421 és 432 között mozognak a pontok.

A legkeresettebb szakok ponthatárai

Tavaly is vezetett a zömében főiskolai képzésben választható turizmus-vendéglátás szak, átlagosan 352 pontot kellett megszerezni, de hat helyen 400 pontnál többet kellett gyűjteniük: a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán nappali tagozaton állami finanszírozásban 451, költségtérítésben 435 pontra volt szükség, a Budapesti Gazdasági Főiskola leendő hallgatóinak 427 pont kellett. A turizmus-vendéglátás esetében tizenegy intézményben 160 pontban állapították meg a bejutási limitet.

A második helyen kiemelt gazdálkodási és menedzsment szakra ebben az évben 4000 fiatal jelentkezett, a legmagasabb ponthatár a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán alakult ki, ahol  nappali tagozaton, állami finanszírozásban  454 pontnál húztak határt, harmadik helyre a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán meghirdetett képzés került 432 ponttal. 400 pont fölött kellett még teljesíteni a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Fõiskoláján (406 pont) és a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán (402 pont).

A harmadik legkeresettebb mérnök informatikus képzés 3000 diákot vonzott, még tavaly 366 ponttal bejuthattunk, idén viszont a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karán továbbtanulni vágyó fiataloknak 435 pontos határt kellett elérniük. A szakot meghirdető további intézményekben jellemzően 400 pont volt a maximum elvárás, így a Pannon Egyetemen, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán, valamint a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán.

A kommunikáció és médiatudomány szakot első helyen 3007 diák választotta, a társadalomtudományi terület legerősebb képzésének bizonyult, átlagosan 400 pontot kértek a felvételizőktől. A Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kara és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara államilag támogatott nappali képzésein 455, illetve 451 pont volt az előírás, a harmadik helyet a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kara foglalja el, a maga 439 pontjával. A méltán keresett kommunikáció szak valódi versenyhelyzetet teremtett idén az intézmények körében, ugyanis 19 helyen 400 pont felett állapították meg a határt.

Az idei évben hatodik helyen kiemelt jogi képzés aratta talán a legnagyobb sikert az idei jelentkezési statisztikákban, hiszen 30 százalékos növekedést ért el a felvételizők tekintetében. Az ELTE jogi karára csak azok a fiatalok juthattak be, akik 426 pontot teljesítettek, ezt követte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 411-el, a szegedi jogi karon 409 pontot írtak elő, a legkevesebbet – 405 pont- a Miskolci Egyetem kérte a felvételizőktől.

Egyre többször cél a mesterdiploma

Jelentkezések szempontjából a kezdetek kezdetén a mesterképzés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a diákok bizonytalanok voltak, ijesztően hatott egy újabb felvételi vizsga. 2009-ben mégis összesen 17 ezren tesznek próbát, ami a tavalyi párezres számokhoz képest 13 százalékos emelkedés. Ennek oka a kínálat bővülése, vagyis a tavalyi 76 szak helyett ez alkalommal 164 szakra érkezhetett be jelentkezés. Összesítésben domináns az egyetemi karok jelenléte, így a legtöbben az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai, illetve Bölcsészettudományi Karára szeretnének bejutni, de a Szegedi Tudományegyetem is az első tízben foglal helyet. Az első helyezéseket figyelembe véve, 4000 fős jelentkezői létszámmal a tanári szakok törtek az élre, közülük is a legtöbben valamilyen idegen nyelvből szeretnének diplomát, 500 fő angol nyelvtanárnak készül. Természetesen a klasszikus tanár szakok sem maradtak le a listáról, így találhatunk a legnépszerűbb húszban magyartanári, történelemtanári, valamint matematika- és földrajztanári specializációkat. Amennyiben pedig szűkítjük a kört, és csak a nappali tagozatosok között vizsgálódunk, a geográfus, a történelem, a biológus, valamint a fordító és tolmács szakok a legkeresettebbek.

A képzési területek szempontjából a pedagógusképzésről már szót ejtettünk, viszont a gazdaságtudományi, társadalomtudományi és bölcsészettudományi specializációk is változatos képet mutatnak. A négy képzési terület az összes mesterszakra jelentkezők közel háromnegyedét szerezte meg. Ha csak a nappali tagozatosok körében nézünk körül, átalakul a sorrend, első helyre kerül a bölcsészettudományi, másodikra a társadalomtudományi, az összesítésben vezető tanári szakok pedig meglepetésre a megosztott harmadik pozícióig csúsznak.