Budapest egyik legforgalmasabb terén hajnalonként nem lehet nem észrevenni a kószáló vagy korláton ücsörgő munkásokat, akik teljes menetfelszerelésben – nagy melegben egy szál rövidnadrágban – láthatóan várnak valakire. Aztán leparkol egy kisbusz, villámgyorsan beugranak, és már el is tűntek a szem elől. Az innen begyűjtött, napi pár ezer forintért gürcölő munkásokat feketén foglalkoztatják, építkezéseken, útépítéseken nehéz fizikai munkát végeznek. „Minden nap akad valami. Általában előre lezsírozott meló, tudjuk, kihez megyünk, de van, hogy csak úgy beesik valami: lapátolás, ásás, cipekedés, múltkor egy pincét kellett kipucolnunk. Jött a főnök kocsival, felszedett minket, négyőnket, háromezer ötöt fizetett egy napra”  – meséli a magát Józsinak nevező negyvenes férfi, miközben kezében nejlonzacskót szorongat, benne az aznapi elemózsiával. Két éve dolgozik alkalmi munkásként, többnyire feketén. Minden reggel a térről indul, ide is hozzák vissza. A körülményekről nem szívesen beszél – erős a gyanúnk, hogy nem is Józsinak hívják –, mint mondja, így is túl sok mindent árult el, nem akarja megütni a bokáját. Azt azért még elmeséli, hogy nyáron gyakran a tűző napon dolgoznak, 12-14 órát, egy szál pólóban, vagy anélkül. Ételt, italt mindenki visz magának. „Vannak rendesebb tagok, akik nem hajszolnak annyira, félórás ebédszünetet adnak, hosszabb pihenőket” – mondja. Ám ennek ellenkezője gyakoribb, a feketén foglalkoztatottaknak ugyanis „nincsenek olyan jogaik, mint a bejelentetteknek” – céloz arra, hogy alkalmi munkaadóik általában nem törődnek azzal, agyonhajtják-e magukat, védőruhában dolgoznak-e, nem kapnak-e gutaütést a tűző napon, vagy isznak-e eleget, hogy pótolják a fizikai munka okozta folyadékveszteséget. „Ez van, ez a hátránya a feketézésnek” – teszi hozzá. Ez azonban csak az érem egyik oldala, kirívó példa.

„A munkáltatók általában tisztában vannak a melegnek minősülő munkahelyekre vonatkozó szabályokkal, de a munkavédelmi felügyelők az ellenőrzések során olykor ezzel kapcsolatosan is találnak hiányosságokat” – válaszolta megkeresésünkre Gedeon András, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) sajtószóvivője. Az ellenőrzések a nagy melegben az extrém munkakörülmények miatt betartandó előírásokra is kiterjednek – tudtuk meg. Miniszteri rendelet szabályozza, mi minősül meleg munkahelynek: ahol 24 Celsius-fok fölé kúszik a hőmérséklet. Ezt nem a tűző napon vagy árnyékban mérik, a szakemberek korrigált effektív hőmérsékletről beszélnek (KEH), melynek meghatározásakor a levegő páratartalmát, a légmozgást és a sugárzó hőhatást is figyelembe veszik. Ha a KEH meghaladja a 24 fokot, a munkavállalónak félóránként elegendő mennyiségű és minőségű – 14-16 Celsius-fokos vizet vagy ásványvizet – kell biztosítania, megfelelő higiénés körülmények között (pohárból, eldobható pohárból vagy műanyag palackból), hogy a fertőzésveszélyt kiküszöböljék. Nemcsak víz, alkoholmentes üdítőital is megfelel erre a célra, ha a cukortartalma nem haladja meg a négy súlyszázalékot.

© Stiller Ákos

Gedeon András a hvg.hu-nak elmondta, hogy az OMMF felügyelői az ellenőrzések során találkoztak olyan esettel, amikor a munkáltató nem adott elegendő vagy kellő hőmérsékletű védőitalt dolgozóinak. Pozitív példa is akad, a szóvivő tájékoztatása szerint több építési területen hűtőtáskában tárolt, félliteres, palackos ásványvizet osztottak a munkásoknak. A meleg helyen dolgozóknak az előírás szerint óránként 5-10 perc pihenőidő jár, megfelelő körülmények között: árnyékos helyen, ahol le is tudnak ülni. A hőségnek állandóan kitett munkahelyeken – pékség, öntöde –, évszaktól függően, fokozottan figyelni kell a körülményekre.

A munkaügyi felügyelők tapasztalatai szerint mindig akad, aki nem tartja be az előírásokat: előfordult, hogy a munkaterülettől irreálisan messze alakították ki a pihenőhelyet, de olyan munkáltatóval is találkoztak, aki a szomszédos épület által vetett árnyékba küldte „hűsölni” a dolgozóit. „Olyan is van – említ pozitív példát a szóvivő –, aki délben a munkaközi szünetet duplán adja ki, és megoldotta, hogy 10 óra után zárt helyen dolgozhassanak az alkalmazottai”, míg másvalaki klimatizált kisbusszal szállította a mezőgazdasági területre az embereit, akik így „hűvösön tölthették” a pihenő- és az ebédidőt. Az apró figyelmességek ellenére a tavalyi ellenőrzések során 380 esetben fordult elő, hogy a munkáltatók megsértették a hidegnek, illetve melegnek minősülő munkahelyekre vonatkozó előírásokat. A biztonságos és egészséges munkavégzésre, illetve annak ellenőrzésére irányuló szabályok megszegése szabálysértési bírsággal jár, melynek összege legfeljebb 150 ezer forint lehet. A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben munkavédelmi bírság szabható ki, mely a mulasztás körülményeit figyelembe véve 50 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet.

„Az aszfaltozás és az útépítés a legkeményebb munka ilyenkor, még a póló is leolvad az emberről, árnyék sehol, különben meg haladni kell, lazsálni nem lehet” – meséli Sándor, aki fiatal kora ellenére (még csak 22 éves) jó néhány építkezésen megfordult már, kánikulában és fagyban, köhögésre ingerlő porban és térdig érő latyakban. „Hozzá lehet szokni” – válaszolja a kérdésre, hogy bírja a hőséget, miközben folyamatosan lapátol. „Néha kendőt kötök a fejemre, van, amikor azt sem” – mondja. A kánikula azonban nem jelent kibúvót, az összes munkavédelmi szabályt be kell tartani: ilyenkor is kötelező a munka- és védőruha, valamint a védőeszközök használata veszélyes munkakörök esetében, még akkor is, ha ezek viselése (pl. poros munkahelyen a zárt védőruha) megterhelő. Ahogy az egyenruháé is, például a rendőrök, buszsofőrök, benzinkutasok vagy gyorséttermi dolgozók  esetében. Ők a pénzügyi szekemberekhez, banki alkalmazottakhoz – és másokhoz – hasonlóan akkor is előírt textilvértezetüket viselik, ha a hőmérő higanyszála 30 fok fölé kúszik. Igaz, a ruhadarabok lazábbak, de az előírt öltözet még így sem kényelmes. Nemrég a BKV-alkalmazottak munkaruhája miatt állt a bál, a 7700 férfi és női formaruhadarab minősége ugyanis silánynak bizonyult: a dolgozók panaszkodtak, hogy beleizzadtak a műszálas anyagba, a méretük sem volt megfelelő, a gyatra minőségéről már nem is beszélve. A beszállító végül elismerte, hogy hibázott a gyártás során.

Nyár van, nyár ...

Az egyik magyarországi bank vezetősége nyár elején levélben juttatta el alkalmazottaihoz az elvárt dresscode leírását, arra hivatkozva, hogy a kollégák ennek betartásával kifejezik egymás iránti tiszteletüket. Az előírás szerint hölgyeknél tilos az ujj nélküli felsőrész vagy ruha, a spagettipántos felsőrész, a mélyen kivágott vagy túl rövid felsőrész, a saru és a papucs. Férfiak viselhetnek rövid ujjú inget. A másodfokú hőségriadó miatt Molnár Csaba, a Miniszterelnök Hivatalt vezető miniszter tegnap levélben arra kérte a közigazgatásban dolgozók feletteseit, hogy tekintsenek el a hivatali ruházatra vonatkozó előírásoktól, vagyis a hölgyek mellőzhessék a harisnya, az urak a nyakkendő viselését. Akadnak, akik azt gondolják, ez fölösleges kedvezmény, hiszen a légkondicionált irodaházakban a hőmérséklet szabályozható, a dolgozók nem izzadnak bele a munkába.

Persze nem mindenkinek kell dolgoznia - tekintse meg galériánkat, kattintson a képre! © Stiller Ákos

„Az irodában 21 fok van, a légkondi megállás nélkül fújja a hideget, a zajt leszámítva ezzel nincs is bajom. Szerencsére én nem vagyok érzékeny, de van olyan kollégám, aki nem bírja, állandóan tüsszög, megfázik. A klimatizált szoba hátulütője, hogy amikor tárgyalásra indulok, és a város másik végébe megyek, két perc alatt leizzadok a harisnyában, körömcipőben, kiskosztümben” – vázolja a sokak által irigyelt „hűvös” munkahelyek rákfenéjét Melinda, egy tanácsadó cég munkatársa. „Az ügyfelekkel való kapcsolattartás miatt kötelező az elegáns megjelenés, a komfortérzet megléte nálunk csak másodlagos szempont. Ha egy nap több helyen is meg kell jelennem, általában viszek magammal váltóruhát, ami lazább, amiben tudok rohanni. Aztán a tárgyalás előtt beleugrok a „formaruhába”. „Kicsit macerás állandóan átöltözni, de még mindig jobb, mint izzadtan, büdösen találkozni az ügyfelekkel” – véli Melinda. Fölmerül a kérdés, hogy egyes munkakörök esetében mi tekinthető munkára alkalmas, ideális hőmérsékletnek. A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló (3/2002. (II.8) SZCSM-EÜM) rendelet szerint meleg évszakban szellemi munkához 21-24 Celsius-fok ideális, könnyű fizikai munkához 19-21, közepesen nehéz fizikai munkához 17-19, nehéz fizikai munkához pedig 15-17 Celsius-fok.

Hőség, riadó!

© Stiller Ákos A hőségriadót az Országos Tisztifőorvosi Hivatal rendelheti el. A hőség-előrejelző rendszer 2006 óta működik, három fokozata van. Elsőfokú riasztást adhat ki a szolgálat, ha az előrejelzés szerint a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot. Másodfokú riasztást akkor rendelhetnek el, ha három egymást követő napon a várható napi középhőmérséklet magasabb 25 Celsius-foknál, harmadfokú riasztásra pedig akkor kerülhet sor, ha a várható napi középhőmérséklet három egymást követő napon magasabb 27 Celsius-foknál. Tanácsok hőség ellen Az Országos Tisztiorvosi Hivatal felhívása szerint a kánikula az idősekre, a gyerekekre és a fizikai munkát végzőkre, illetve a zárt térben dolgozókra különösen kedvezőtlenül hat, ezért ügyelni kell a fokozott folyadékbevitelre. Délelőtt 11 és délután 15 óra között nem tanácsos a tűző napon tartózkodni, a napszúrás ellen fejfedő, a leégés ellen pedig naptej használata ajánlott.