2008. december. 05. 11:15 MTI Utolsó frissítés: 2008. december. 05. 10:52 Karrier

Rájár a rúd a kölcsönmunkásokra Németországban

Németországban 15 százalékos munkanélküliség fenyegeti a kölcsönmunkásokat. A legrosszabb esetben 120 ezer emberi is elveszítheti a munkáját - mondta a német szolgáltatási dolgozókat képviselő ver.di szakszervezeti szövetség egyik szakértője a Thüringer Allgemeine című lapnak.

Németországban a teljes munkanélküliség utolsó adat szerint novemberben 7,1 százalékos volt, valamelyest csökkenve az októberi 7,2 százalékról.

A német munkaügyi hivatal utolsó összesítése szerint júniusban 794 ezer kölcsönmunkás volt Németországban, ez a körülbelül 40,8 millió munkavállalónak majdnem a 2 százaléka.

A munkahely elvesztése mindenekelőtt az autóiparban foglalkoztatott, kevésbé képzett kölcsönmunkásokat fenyegeti - magyarázta a lapnak a világ legnagyobb munkaközvetítő és fejvadász cége, a svájci Adecco munkaügyi kutatóintézetének vezetője. Egy másik, kölcsönmunkát szervező cég szóvivője megerősítette, hogy elbocsátások várhatók, és a lejáró szerződések közül számosat nem újítanak meg.

A kölcsönmunkát először 1972-ben rendezte törvény a szövetségi köztársaságban. Az intézményt eredetileg azért hozták létre, hogy a vállalatok szükség esetén más cégeknek kölcsönadhassák dolgozóikat, és ne kelljen elbocsátaniuk őket. Az 1990-es újraegyesítés óta a kölcsönmunka szabályai sokat lazultak, külön cégek is alakultak, amelyek eleve kölcsönzés végett alkalmaznak embereket, és a nagy munkaközvetítő vállalatok is foglalkoznak ezzel. Ez jó üzlet, mert a kölcsönmunkát igénybe vevő cégek szükség esetén könnyen jutnak pótmunkaerőhöz, ellenkező szükség esetén viszont munkaügyi bonyodalmak és főleg költség nélkül megszabadulhatnak a fölös munkáskéztől, mivelhogy a dolgozók nem állnak velük munkajogi kapcsolatban.

hvg360 Serdült Viktória 2025. január. 07. 09:30

Laczó Adrienn, lemondott bíró: Dermesztő hatás nyomja rá a bélyegét az egész bírói szervezetre

„Az ember csak akkor veszi észre, hogy nem kapott levegőt, amikor felbukkan a víz alól” – mondja Laczó Adrienn volt bíró, aki januártól egy ügyvédi irodában dolgozik tovább. A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának egykori tanácselnöke szerint a bírák közül egyre többen érzik, hogy olyan nyomás nehezedik rájuk, ami nem megengedhető. Hogyan nyilvánul meg ez a nyomás, és volt-e bármilyen hatása a bírák kiállásának? Miért volt szerinte mélyen sértő az új OBT-elnök nyilatkozata a „zavaró hangokról”? HVG-portré.