A munkaügyi felügyelők 19 feketéző segédmunkást fogtak egy zalai építkezésen júniusban, köztük volt egy 13 éves gyerek is. A munkáltatóra - mivel visszaesőnek számított - négymillió forintos bírságot szabtak ki és kötelezték, hogy szüntesse meg a szabálytalanságokat.

A minap Kaba területén egy iparcsarnokban 51 munkavállalót dolgoztattak feketén. Karfiolt válogattak és tisztítottak egy Kft. részére a munkaügyi ellenőrzés kezdetekor, melyet az OMMF Észak-alföldi Munkaügyi Felügyelősége végzett október 28-án. A felügyelők a munkavállalók AM könyveiben sem találtak munkavégzésre vonatkozó bejegyzést az ellenőrzés napjára és a munkavállalók által megjelölt, munkával töltött többi napra sem. A feketén foglalkoztató munkáltató a vizsgálat lezárását követően munkaügyi bírság kiszabására számíthat. A munkaügy felügyelők közel 60 ezer feketefoglalkoztatással érintett munkavállalót találtak eddig ebben az évben, 6 százalékukat a feldolgozóiparban foglalkoztatták.  

A munkaügyi ellenőrzések eredményéről, egy-egy országos akció menetéről és mérlegéről gyakran esik szó, gondoljunk csak a „Csillagszóró” a „Kikelet” vagy éppen a legutóbbi, nyári „Kánikula” akcióra. Ugyanakkor számos, sokakat érintő és foglalkoztató kérdés elsikkad. Minek alapján dől el, hogy a munkaügyi felügyelők éppen kit találnak meg, vagyis mely cégeket ellenőrzik?

„A razziák jelentős részére közérdekű vagy panaszbejelentés alapján kerül sor” - válaszolta a hvg.hu kérdésére Gedeon András, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) sajtóreferense. Ezek többnyire feketemunkára, vagy a munkavállalókat érintő jogsérelemre vonatkoznak. A bejelentést névvel vagy név nélkül egyaránt megteheti bárki. A panaszok intézését szabályozó törvény alapján (2004. évi XXIV. Törv.) a felügyelőség köteles harminc napon belül minden bejelentést kivizsgálni. A határidő legfeljebb harminc nappal kitolódhat, ha a szervezet igazgatója meghosszabbítja, ám ebben az esetben értesíteni kell a bejelentőt. A vizsgálat alól csak az a panasz mentesül, amelyet a bejelentő már korábban megtett.

Élesben. Ellenőrzés egy építkezésen © Stiller Ákos

A gyakorlatból kiderül, hogy a bejelentéseket jellemzően a jogsérelemmel érintett személyek ismerősei, rokonai terjesztik elő, nem pedig az, aki ténylegesen elszenvedte. Éppen ezért gyakori az anonim panasz. Ilyenkor, ha szükséges, a bejelentőt tanúként meghallgatják,  ám ebben az esetben a védett tanúra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni vele szemben. Vagyis az 1998. évi LXXXIII. törvény szerint védeni kell az életét és testi épségét, vagy személyes szabadságát, hogy megfélemlítés nélkül eleget tudjon tenni vallomástételi kötelezettségének. A lakossági bejelentések alapján indult vizsgálatok 70 százalékánál derül fény valamely, foglalkoztatással összefüggő szabálytalanságra.

A civil bejelentések kivizsgálása mellett terv szerinti ellenőrzések zajlanak, ide tartozik a felügyelőségek területén működő cégek, vállalkozók időszakos vizsgálata. Emellett országos szintű cél- és akcióellenőrzésekre is számíthatnak a munkaadók, ami több szervezet együttműködésére épül (APEH, fogyasztóvédelem, határőrség, vám- és pénzügyőrség stb.).

Milyen dokumentumokat kérnek a felügyelők a munkavállalóktól és a munkaadóktól a helyszínen, illetve utólag? A munkavállalótól az ellenőrzéskor személyi igazolványt, lakcímkártyát, TAJ-kártyát kérnek, ha van AM-könyve (alkalmi munkavállalói könyv), be kell mutatnia. A munkaszerződést nem köteles magánál tartani, de kapnia kell belőle egy példányt. Ha van a helyszínen munkaidő-nyilvántartás, azt is meg kell mutatni.

Mivel az általános tapasztalat szerint az ellenőrzés helyszínén ritkán van jelen a munkáltató, beidézik. (Ha nem jelenik meg az adott felügyelőségen, eljárási bírsággal is sújtható, amelynek összege akár félmillió forint is lehet.) A munkáltatónak ilyenkor - utólag - be kell mutatnia az alkalmazottak munkaszerződését, az APEH-bejelentőt, eBEV nyugtát - elektronikus bevallás, amiből látszik, hogy mikor jelentette be az alkalmazottat -, valamint a szerződéshez kapcsolódó tájékoztatót. AM-könyvesek esetében az AM-könyvesekről vezetett nyilvántartást is kérik.  

Emellett be kell mutatni a munkaidő-nyilvántartást, jó pár hónapra visszamenőleg, a bérjegyzéket ugyanerre az időszakra, a szabadság-nyilvántartást, akár előző évre vonatkozóan, hogy az is kiderüljön, az alkalmazottnak előző évről maradt-e szabadnapja. Munkakörtől függően kérhetnek menetlevelet is, ez leginkább akkor fordul elő, amikor olyan céget ellenőriznek, ahol sofőr dolgozik. Ám ezzel még nem szabadulhat a beidézett munkáltató, ugyanis a társasági szerződést (aláírási címpéldányt) is be kell mutatnia. Ha a cégtulajdonos helyett képviselő vesz részt az ellenőrzésen, két tanú által aláírt meghatalmazást kell vinnie, feltüntetve ezen, hogy a munkaügyi ellenőrzésre vonatkozik.

Sok esetben megpróbálják „eltusolni” a hiányzó dokumentumokat, ahogy az is gyakori, hogy megvannak ugyan a szükséges dokumentumok, de hiányoznak róluk olyan alapinformációk, mint például a dátum – közölte korábban, az EU Portal felnőttképzési Központ képzésen Bérczi Péter, aki korábban az OMMF-nél dolgozott munkaügyi felügyelőként.

Mennyit fizet a szabálysértő és a bírság kiszabásakor melyek a súlyosbító körülmények? Munkaügyi bírság általában akkor szabható ki, ha a jogsértés több munkavállalót érint. Súlyosabb esetben akkor is, ha például a munkáltató nem foglalja írásba a munkaszerződést vagy nem jelenti be a munkaviszonyt, és a jogsértés egyetlen embert érint. A bírság összegének meghatározásakor több szempont is felmerül: hogy meddig állt fenn a jogsértés, hány munkavállalót érintett, okozott-e anyagi kárt akár a munkavállalónak, akár a költségvetésnek – például bejelentés nélküli foglalkoztatás esetében –, illetve a munkáltató hány jogszabályi rendelkezést sértett meg. Azt is figyelembe veszik, hogy a munkaadó visszaeső-e, vagyis korábban követett-e már el jogsértést.

A munkaügyi bírság alsó határa harmincezer, a kiszabható legmagasabb összeg húszmillió forint. A maximális bírság meghatározásakor figyelembe kell venni a munkáltató „sajátosságait” is – tájékoztatott az OMMF. A húsz főnél kevesebbet foglalkoztató munkáltató esetében a kiszabható bírság felső határa csökken, ahogy akkor is, ha a jogsértést nem vállalkozás „keretében” követik el.

Idén az első háromnegyed évben 20 241 intézkedést hoztak a munkaügyi felügyelők, az ezekben érintettek száma 156 919 fő. Fekete foglalkoztatás ügyében 12 736 intézkedés született, a szabadságra vonatkozó szabályok megsértésének ügyében 27 719, a munkabér védelmére vonatkozó szabályok megszegése miatt pedig 14 665 esetben intézkedtek az OMMF munkatársai.

Az első háromnegyed évben 47 816 munkáltatót vizsgáltak, ebből 35 344-nél találtak szabálytalanságot, vagyis az ellenőrzött munkáltatók 74 százalékánál. Az összes kiszabott bírság 6 261 300 000 Ft volt ebben az időszakban.

© OMMF

Sorozatunk következő részében körbejárjuk, hogy mit ellenőriz pontosan az OMMF és mire célszerű ügyelni
munkaszerződés kötésénél, a színlelt szerződés elkerülésénél, az alkalmi munkavállalói könyvvel, illetve a Start
kártyával való foglalkoztatáskor.