A képviselő szerint azért tudták a kijelölt határidőig pontosan meghatározni a jövőre indítható osztályok számát, mert a régió szinte valamennyi szakmunkásképzője és szakközépiskolája eminens érdekének tartotta, hogy lépést tartson a törvényi változtatásokkal és úgynevezett Tiszkekbe, vagyis Térségi Integrált Szakképző Központokba és szakképzés szervezési társulásokba, vagyis Szaszetekbe tömörüljön.

Bókay tájékoztatott arról, hogy a következő évtől kezdve, néhány egyedi speciális intézetet leszámítva, csak azok az intézetek részesülhetnek vállalati vagy pályázati fejlesztési támogatásban, amelyek társulásokba integrálódtak. Az induló osztályok számában – egy osztály átlagos létszáma 28 fő – igen jelentősek az eltérések. A régióban például 30-50 százalékkal csökkentették a ruhaipari és fodrász mesterséget tanulók osztályainak számát,  míg a gépész, hegesztő, burkoló és építőipari szakmákban ugyanennek a száma 50 sőt 100 százalékkal nőtt. A hiedelmekkel ellentétben most nincs szükség annyi húsipari szakmunkásra és pékre sem mint eddig, ugyanakkor szívesen fogadják azokat akik a dupla szakos pék-cukrásznak jelentkeznek. Persze hiába az igyekezet, ha nem jelentkezik gyerek, mondja a szocialista országgyűlési képviselő- ezért tanulmányi ösztöndíjak differenciálásával igyekeznek ösztönözni a diákokat.

Azok akik a divatos szakmák iránt érdeklődnek de a piac telített, maximum a minimálbér 50 százalékát kaphatják ösztöndíjként, ám a hiányszakmákra jelentkezők ma még 70, de a kormány szándékai szerint hamarosan akár 100 százalékos- a minimálbérnek megfelelő – ösztöndíjban részesülhetnek. Bókay szerint ezek mellett szükség van arra is, hogy az állam intenzív reklámkampánnyal fordítsa a pályaválasztók figyelmét a hiányszakmák felé.