A közelmúltban megrendezett "Kockázatos lépések" című szakmai fórumon a kockázatértékelés és a megelőzés fontosságára hívták fel a figyelmet a közelmúlt súlyos, halálos munkabaleseteinek tükrében. Az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség (OMMF) összesítése szerint ebben az évben közel 13 ezer munkabaleset történt (198 csonkolás, 58 pedig halállal végződő) és ennek a statisztikai hátterét, illetve a kockázatértékelés körüli teendőket kívánták tisztázni a részt vevők.

A megbeszélésen Bánné Koncz Zsuzsa, az OMMF Munkavédelmi Főosztályának vezetője rámutatott, hogy a baleseti statisztika értelmezésénél elsődleges a viszonyítási pont. Egyfajta eltolódás érzékelhető az adatokban, így a jelenlegi statisztikában nincs látszata a sok balesetnek. Ez abból adódik, hogy a munkáltató által készített baleseti jegyzőkönyv később kerül az OMMF-hez, amely ezekből az adatokból tud dolgozni.

Dr. Groszmann Mária, az OMMF munkavédelmi elnökhelyettese kiemelte a kockázatelemzés elkészítését, melyet unió szerte jogszabályok tesznek kötelezővé a munkaadók számára, az elemzés elkészítésének mikéntjét azonban nem szabályozzák. A munkáltatónak azért fűződik érdeke a kockázatértékelés elvégzéséhez, a dolgozó egészségének biztosításához, mivel ha nem teszi, kőkemény anyagi következményeknek néz elébe.

Mi az a kockázatértékelés?

A kockázatértékelés az elvégzett munka valamennyi szempontjának gondos és szisztematikus vizsgálata annak mérlegelése érdekében, mi okozhat sérülést vagy kárt, kiküszöbölhetők-e a veszélyek és ha nem, milyen megelőző- vagy védőintézkedéseket tesznek, vagy kellene tenni a kockázatok kezelése érdekében. Veszélyes lehet a munkaanyag, a felszerelés, a munkamódszer vagy gyakorlat, ami kárt okozhat. Veszély lehet továbbá a vegyi anyagok, az elektromosság, a gépek és felszerelések, egy nyitva hagyott fiók, a munkaszervezés szempontjai stb. A kockázat annak az esélye, hogy valaki veszély miatt megsérülhet.

A kockázatértékelés célja és lépései

A munkáltatóknak minden munkahelyen erkölcsi kötelességük és jogi felelősségük, hogy a munkával kapcsolatosan minden szempontból biztosítsák a munkavállalók biztonságát és egészségét. A kockázatértékelés lehetővé teszi, hogy a munkavállalók biztonságának és egészségének védelme érdekében hatékony intézkedések szülessenek. Ilyen a munkahelyi kockázatok megelőzése, a munkavállalók tájékoztatása és képzése, valamint a szükséges intézkedések végrehajtását szolgáló szervezet és eszközök bevezetése.

A kockázatértékelést úgy kell felépíteni és alkalmazni, hogy a munkáltatókat és más felelős személyeket segítse a kockázatértékelés öt lépésében. Az első lépés a veszélyek és a kockázatnak kitett személyek azonosítása, amely alatt kárt okozó tényezők megkeresése, valamint a veszélynek kitett munkavállalók azonosítása értendő. A második lépés a kockázatok értékelése és rangsorolása: meglévő kockázatok becslése (súlyosságuk, valószínűségük). Harmadik lépésben azt kell meghatározni, hogy milyen intézkedéseket kell tenni az alkalmazottak és mások biztonságának és egészségnek védelme érdekében, kellő figyelemmel a hatályos jogszabályokra.

A negyedik lépés a megelőző- és védőintézkedések bevezetése és annak meghatározása: ki mikor, és mit tesz, ha egy feladatot el kell végezni, és melyek az intézkedések végrehajtására szánt eszközök. Az ötödik lépés annak nyomon követése és felülvizsgálata, hogy a bevezetett intézkedések működnek-e, illetve végrehajtják-e azokat. A szervezésben bekövetkező bármilyen jelentős változás esetén, illetve egy baleset vagy majdnem bekövetkezett baleset kivizsgálásának megállapításai alapján felül kell vizsgálni.

Tartalmi partnerünk a HR Portál. A cikk teljes szövegét itt olvashatja.