Milyen végzettség szükséges ahhoz, hogy valaki pilóta vagy légi utaskísérő legyen?

Sonja Ptassek: A képzés a cég bremeni repülőképző központjában (Lufthansa Repülő Képző- LFT) 360 különböző helyen biztosítja a megfelelő szintű gyakorlatokat. A képzés megkezdése előtt sikeresen teljesíteni kell a cég által összeállított tesztet. A jelentkezőknek csupán 8 százaléka megy át ezen és nyeri el a lehetőségét annak, hogy részt vegyen az egyedi képzéssorozaton. A sikeres teszt után kezdődhet a tíz alapképzés valamelyike, amely közel egy évig tart. A két évig tartó szigorú képzés valamint a további 4-6 hónapos nemzetközi gyakorlat jelenti az alapját az immár öt évtizeden át sikeresen működő pilótaképzésnek.

A légi utaskísérők kiválasztása és felkészítése közel nyolc hétig tart. A képzés magába foglal két próbarepülést is. A gyakorlati alkalmakat további képzések követik, amelyen a következő képességeket sajátítják el: felszolgálás, ismerkedés az egyes nemzetek ételeivel, italaival, nemzetközi kommunikáció, vészhelyzet esetén az evakuálási teendők ismerete, emberi tényezők, elsősegély gyakorlat, visszajelzés a légitársasággal és a munkával kapcsolatosan, marketing, kozmetikai cikkek ismerete.

Milyen elvárásoknak kell megfelelniük a pilótáknak és a légi utaskísérőknek?

S. P.: A pilótáknál elvárás, hogy a német nyelv mellett angolul is tudjanak, valamint ismerjék a matematika és a fizika szabályait. A hangtechnikai jártasság előnynek számít a felvételnél. További alapvető elvárások a leendő pilótákkal szemben:  a tájékozódás a levegőben, összetett feladat megoldási képesség, észlelési gyorsaság, koncentrációs képesség, pszicho motoros funkciók megfelelő működése. Egyéni és csoportos elbírások, úgynevezett egész napos "assessment center" alkalmával vizsgálják az egyéni rátermettséget és képességeket. Döntő tényezőnek bizonyulhat az egyén személyisége, érzelmi stabilitása, döntéshozó képessége és felelősségtudata. A jó pilóta jó csoport játékos, de egyéni vezetőként is helyt tud állni. A jó légi utaskísérő jókedvűen és szakszerűen képes kiszolgálni az utasokat, eleget tesz a kéréseiknek és megbirkózik a legváratlanabb helyzetekkel is.

Mi a különbség a pilóta és a másodpilóta képzés között?

S. P.: Minden pilótának ugyanazon a képzésen kell átmennie ahhoz, hogy megkapja a Légi utasszállító pilóta engedélyt. Az engedély után következik a szakosodás a különböző típusú gépekre, mint az A320 vagy a B737. Az elméleti és gyakorlati vizsgák, továbbá a repülési folyamatok teljes körű megismerése révén válhat valakiből másodpilóta majd első tiszt. A kiválasztottak közel 12-15 éven keresztül töltik be a másodpilóta szerepkört. A több évi szolgálat végén, még egy 6-8 hónapos tréning elvégzésére van szükség, hogy valaki kapitány lehessen. A különbség a kapitány és az első tiszt között csupán egy vizsga és a repült évek számában mérhető.

Milyen nehézségekkel kell szembenéznie a személyzetnek?

S. P.: Előfordul, hogy a repülőgép és a pilótafülke személyzetének kell elhárítania az egyes nemzetiségek kulturális különbözőségéből eredő vitákat. Tanácsos felkészülni a technikai és orvosi vészhelyzetekre, a nyelvi nehézségekre, a fegyelmezetlen gyerekekre, és az ingerlékeny, nehezen kezelhető utasokra. Minden repülés és minden szituáció más. Ennek kezelésére a Lufthansa teljes körű tréning gyakorlatokat dolgozott ki, amelyek a speciális helyzetekre készítik fel az alkalmazottakat.

Hány nap szabadság jár a pilótáknak egy évben?

S. P.: A pilótáknak minden 3. hónapban 10 nap szabadság jár. Ebből négy napot egyszerre kell kivenni a további hat napról szabadon dönthetnek, hogy összevonják vagy sem. Az utóbbi a gyakoribb.

Tartalmi partnerünk a HR Portál. Az interjú teljes szövegét itt olvashatja.