2005-ben e foglalkozási körben átlagosan havi 330 ezer forintot, átszámítva átlagosan évi 15 800 eurót kerestek (az összes foglalkozási ág átlaga 150 ezer forint, évi 7200 euró). Ezzel a közgazdászok a kereseti felső mezőnybe tartoznak a szakirányítói foglalkozás-főcsoporton belül, amely az Európai Unió statisztikáiban 2003-ban és 2004-ben évi 11 ezer euró egy főre jutó átlagkeresettel szerepel.

A közgazdászok havi alapbére és bruttó keresete 2000-ről 2005-re nagyjából egyenletesen nőtt, a bér több mint a másfélszeresére, a kereset mintegy 40 százalékkal. A megyénkénti kereseti különbségek alig térnek el az összes hazai foglalkozási ág átlagától (aszerint 7 megyében átlagos volt a kereset, 12-ben átlag alatti, s csak a fővárosban átlag fölötti). A közgazdászok körében a Pest megyeiek vitték haza a legtöbbet, itt a havi kereset átlagosan több mint 150 ezer forinttal múlta felül az országos átlagot, a 330 ezer forintot. Több mint 100 ezer forinttal maradt az országos átlag alatt a közgazdászok fizetése Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

© sxc.hu

A nők e munkakörben is kevesebbet keresnek a férfiaknál, átlagosan 50 ezer forinttal. A minden korosztályra releváns adatok szerint 2005-ben a nők átlagos lemaradása abból adódott, hogy 25-35 év között átlagosan csaknem 40 ezer forinttal kaptak kevesebbet, míg a 35-45 évesek körülbelül 90 ezer, a 45-55 évesek pedig 15 ezer forinttal kevesebbet kerestek.

Munkaerőpiac

A közgazdászok 2005-ben nagyjából négyötöd részben alkalmazottak voltak, ezen belül az 50 évesnél idősebbeknek csak 65 százaléka. A foglalkoztatottaknak átlagosan nagyjából a háromötöde volt nő, ezen belül a fiatalok körében ez az arány elérte a 70 százalékot.

A közgazdászok létszámukhoz mérten nagyobb arányban jelennek meg álláskeresőként a munkaügyi hivatali regisztrációban, mint az összes hazai foglalkozási ág átlaga (2005-ben körülbelül 40 százalék az összes mintegy 7-tel szemben). Az álláskeresők 60 százaléka pályakezdő, arányuk 2000 és 2005 között nem változott. Közgazdászokat a munkáltatók nem a munkaügyi hivatalokon keresztül keresnek, 2006 tavaszán például e körben alig volt bejelentett üres álláshely.

2005-ben – a KSH sadatai szerint – a gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozás-alcsoportban a foglalkoztatottak mintegy 26 százaléka nem a lakóhelyén dolgozott.

2000-ről 2005-re a munkaügyi hivataloknál bejelentkezett álláskeresők száma 196 százalékkal, a bejelentett állásoké 89 százalékkal nőtt.

Foglalkozásjellemzők

Főbb tevékenységek: a beruházások gazdaságosságának tervezése, fejlesztési programok kidolgozása és lebonyolítása, a megvalósítást követő gazdaságossági számítások elkészítése ● a rendelkezésre álló, alternatív módon felhasználható erőforrások alkalmazásának, a szükségletek kielégítésének tanulmányozása ● gazdasági adatok feldolgozása, elemzése és értelmezése, felhasználva a különböző közgazdasági elméleteket, a statisztika és az empirikus következtetés módszereit ● termelési és értékesítési módszerek, a belkereskedelem és nemzetközi kereskedelem tendenciái, a költségvetési és monetáris politika, a foglalkoztatáspolitika, a gazdasági növekedés, az infláció, a megtakarítások és beruházások alakulása, a jövedelemfelhalmozás és -elosztás, a fogyasztás vizsgálata és ezekkel kapcsolatos tanácsadás ● különböző piacok (például termelési tényezők, fogyasztási javak, pénz) viselkedésének elemzése Minimális képzettség (képesítés): egyetem, főiskola (gazdaságpolitikus, közgazdász gazdálkodási, külgazdasági, nemzetiségi kommunikációs, kereskedelmi, kereskedelmi szakoktatói, nemzetközi marketing, programozó matematikus, tanár, vendéglátóés szálloda-vendéglátó szakoktatói szakon, mezőgazdasági közgazdász, okleveles közgazdász, pénzügyi közgazdász, pénzügyi szakos üzemgazdász, vállalatgazdálkodási üzemgazdász, vállalkozásszervező közgazdász). Ide tartozó foglalkozások (munkakörök): gazdasági elemző ● közgazda ● tervező-elemző közgazdász