A jelentés szerint 2004-ben még több segédmunkásra volt szüksége az osztrák gazdaságnak (331 ezerre), mint amennyi diplomás munkaerőre (285 ezerre), de a megfigyelhető irányzat azt mutatja, hogy míg az előbbieknél a foglalkoztatottság évi 0,6 százalékkal növekszik, az utóbbiaknál 2,3 százalékkal. Az adatok kivetítése alapján 2004 és 2010 között a diplomásokra jut majd a munkaerő-gyarapodás egynegyede. Abszolút értékben 42 ezer fővel lesz nagyobb a felsőfokú végzettségű alkalmazottak száma a vizsgált időszak végére 2004-hez képest.

Különösen a természettudománnyal foglalkozó kutatók, fizikusok, kémikusok és matematikusok, informatikusok és adatfeldolgozók, illetve az egészségügyi szakma képviselői iránt nagy az igény. Az ő esetükben a kereslet növekedési üteme évi 4,5-4,9 százalék között mozog.

A tanulmány felhívta a figyelmet arra is, hogy az osztrák lakosságnak csupán 37 százaléka rugaszkodik neki felsőfokú tanulmányoknak, ami mélyen alatta van a fejlett országokat tömörítő szervezet, az OECD 54 százalékos átlagának. A nagy arányú kihullási hányad miatt ráadásul a diplomások - tehát a felsőfokú iskolát elvégzettek - aránya még kisebb, 19,6 százalékos, szemben például a finnországi (47,8 százalékos) vagy az ausztráliai (46,4 százalékos) mutatóval.

Az osztrák kormány tavaly olyan módosítást hagyott jóvá a külföldiek foglalkoztatását szabályozó törvényhez, amelynek értelmében külföldi kutatók és tudósok idéntől korlátozás nélkül vállalhatnak munkát Ausztriában.

Kutatóintézetek becslése szerint az osztrák gazdaságnak pótlólag 350 ezer foglalkoztatottra lesz szüksége 2020-ig, ám a belső kapacitásból csak 200 ezer igény tűnik fedezhetőnek, a maradék kielégítésére külföldről kell embereket toborozni, illetve a hiányt bevándorlókkal pótolni.