Az erdészek évek óta visszatérő gondja a fák között sátrat verő, kalyibát felállító, vagy barlangokba beköltöző hajléktalanok után keletkező hulladék eltakarítása, a természet harmóniájának megbontása, a kirándulók megzavarása. A „nomád” életmódra berendezkedett, magányosan, kolóniában, vagy családi kötelékben élő fedél nélküliek a tapasztalat szerint helyzetükből adódóan önállóbb életvitelre képesek, mint városi sorstársaik. Ezért nagyobb az esély arra, hogy visszatérjenek a társadalomba, ehhez azonban elfogadható lakhelyet kell nekik biztosítani - mondta Vecsei Miklós, a téma miniszteri biztosa.

A tárca tavaly 300 millió forint ráfordítással beindította a hajléktalanok számára a támogatott lakhatás programját. Ennek keretében, szociális munkások közreműködésével körülbelül ezer ember albérletéhez,   munkásszállóra, vagy olcsó panzióba költözéséhez, illetve lakbér kiegészítéséhez járult hozzá. Az idén ez a program a munkába állás elősegítésével kibővülve folytatódik és a fokozott figyelem az erdőkben magukat meghúzó hajléktalanokra is kiterjed - közölte a szakember.

A legtöbb hajléktalan a Határ úti erdőben, Kőbánya városszéli erdősávjában él méltatlan körülmények között, a budai hegyek erdeiben pedig inkább magányosan dacolnak az enyhe télben is sok nehézséget jelentő mindennapokkal a társadalom perifériájára került emberek - tette hozzá Vecsei Miklós.