A korábbi igen sokféle bér- és járuléktámogatás helyett gyakorlatilag csak egyféle támogatást vehetnek majd igénybe azok a munkáltatók, akik álláskeresőt alkalmaznak. A korábbi 50-100 százalékos támogatási mérték is megváltozott, ezentúl az európai uniós elvárások szerint legfeljebb csak a bér- és járulékköltség 50 százaléka vállalható át egy éves időtartamig a munkáltatótól. Nem kell viszont a munkáltatónak a korábbiak szerint a támogatott időszakkal egyező támogatás nélküli továbbfoglalkoztatást vállalnia.

Korábban a munkanélküliek, álláskeresők sokféle kategóriájához rendelték a különféle bér- és járulék támogatásokat. Ezentúl csak azt kell figyelembe venni, hogy az Európai Unió erre vonatkozó irányelve kiket minősít hátrányos helyzetűeknek, a bér- és járuléktámogatás ugyanis csak ezeknek az álláskeresőknek vagy munkavállalóknak adható.

Az 50 százalékos támogatás nemcsak azoknak a munkáltatóknak adható, akik álláskeresőt vesznek fel, hanem azoknak is, akik a cég nehéz gazdasági helyzete ellenére elbocsátás helyett egy évnyi további foglalkoztatást vállalnak. Ez a támogatás megváltozott munkaképességűeknél 60 százalék lehet.

A központi munkaerőpiaci programoknál a bér- és járuléktámogatás elérheti a 100 százalékot. Az eddigieknél nagyobb kedvezményt kaphatnak majd azok az álláskeresők, akik saját vállalkozás indításával, vagy más vállalkozás tagjaként oldják meg foglalkoztatásukat. Ennek részletes szabályait egy most készülő miniszteri rendelet szabályozza majd.

A változás jobban ösztönzi a képzést. Ha az álláskereső a munkaügyi központ javaslatára legalább heti húsz órát elérő intenzív képzésben vesz részt, a keresetpótló juttatás összege a minimálbér 60 százaléka helyett 100 százalék lehet.

A törvénymódosítás alapján már nem kötelező valamennyi álláskeresővel álláskeresési megállapodást kötni. Csak azokkal az álláskeresőkkel kell megállapodásban leírni az álláskereső és a munkaügyi kirendeltség feladatait és kötelezettségeit, akik járadékra vagy rendszeres szociális segélyre jogosultak.

A törvénymódosítás tételesen felsorolja azokat a kötelezettségeket, amelyekkel az álláskeresési megállapodásnak foglalkoznia kell, utalva szankciókra, amelyeket a kötelezettségek megszegése esetén alkalmaznak. A törvénymódosítás szerint a munkaerő-kölcsönzésre csak belföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező, regisztrált cég vállalkozhat.