Az országos gazdasági kamarák, az országos gazdaságiérdekképviseletek, az ágazati szakmai kamarák képviselői is részt vesznek abban a bizottságban amely folyamatosan figyelemmel kíséri a szakképzés fejlesztését, korszerűsítését, illetve javaslatot tehet az Országos Képzési Jegyzék az aktuális követelmények szerinti módosítására. A munkaügyi miniszter az oktatási tárca vezetőjével közösen hozza létre ezt a bizottságot.

A törvénymódosítás nagyobb lehetőséget ad majd a mikro- és kisvállalkozásoknak saját dolgozóik képzésére. A szakképzési hozzájárulási kötelezettségük 60 százalékát használhatják majd fel erre a célra, az általános 33 százalékos lehetőség helyett. Több lehetőséget kapnak a gazdasági kamarák a szakmai vizsgáztatásban, a vizsgaelnökök kijelölésében.

A gyakorlati képzésben szerepet vállaló cégek figyelembe vehetik majd a tanulók szorgalmát, szakmai előmenetelét amikor félévente emelniük kell a tanulóknak járó illetményt. Változik az illetmény induló összege, a minimálbér 15 százaléka helyett, 20 százalék lesz.

Az illetmény felső határa a minimálbér 50 százaléka. Kedvezőbb lesz a tanulószerződéses gyakorlati képzés költségeire választható átalány összeghatára. Az átalányt választó vállalkozásnak nem kell tételes elszámolást készíteniük. Az átalány összeghatára a minimálbér 1,5-szereséről 2-szeresére változik.

A Nemzeti Szakképzési Intézetet összevonják a Nemzeti Felnőttképzési Intézettel. Összevonják az Országos Szakképzési Tanácsot és az Országos Felnőttképzési Tanácsot is. A törvénymódosítást erősíti, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a közelmúltban megállapodást kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával. A megállapodás szerint a kamara a 2004-ben felügyelete alá helyezett 16 szakmában hamarosan megkapja a vizsgaelnökök kijelölésének jogát is. A megállapodásban szerepel, hogy további 11 szakmánál is átadja a minisztérium a szakmai és vizsgakövetelmények gondozását a kamarának.

A megállapodás célul tűzi ki azt is, hogy a kamara részére átadott 16 szakmában a jövő évben induló tanévtől a Szakma Kiváló Tanulója versenyt is a gazdaság szereplői szervezhetik. Így nagyobb közfigyelmet kaphatnak a versenyek, a gyakorlati követelmények jobban érvényesülnek a vizsgafeladatokban.