A „Lépj egyet előre!” programot 4 milliárd forinttal indítják. Ezt 75 százalékban az Európai Unió, 25 százalékban a Munkaerőpiaci Alap finanszírozza. Ez a pénz 10-15 ezer személy képzésére elegendő, de nagyobb érdeklődés esetén további forrásokat csoportosítanak át, illetve igénybe vehető majd egy újabb európai uniós finanszírozás is.

Az érdekeltek a munkaügyi kirendeltségeket jelentkezhetnek az akkreditált képző intézmények által kínált képzésekre. Bárki jelentkezhet attól függetlenül, hogy munkaviszonyban van, munkanélküli vagy inaktív.

Bíznak abban, hogy a program vonzó lesz mindazoknak, akik így ingyenesen az elhelyezkedésükhöz vagy a további sikeres munkavégzésükhöz szükséges szakmát szerezhetnek. A program jó a munkaadóknak is, mert dolgozóik képzettebben végezhetik munkájukat, a munkaadónak nem kell erre költenie. Ezért megéri számukra, ha a elősegítik a tanfolyamokon való részvételt – vélte a miniszter.

A képző intézményeket viszont arra ösztönzik, hogy a napközben munkát végzők igényeit is figyelembe véve szervezzék meg a képzéseket. Így például legyen lehetőség hétvégi órákra, foglalkozásokra, illetve kapjon nagyobb hangsúlyt az oktatásban az otthoni önálló tanulás.

Pirisi Károly, a Foglalkoztatási Hivatal vezetője elmondta, hogy csaknem ezer akkreditált képző intézmény jelentkezett a programra különféle képzéseket kínálva. Ezeket az ajánlatokat mérlegelték, illetve csoportosították. A munkaügyi kirendeltségek segítségével vehetik majd igénybe az érdeklődők az ingyenes képzéseket. Ugyancsak a munkaügyi kirendeltségek segítenek majd abban is, hogy lehetőleg a munkaerőpiacon által keresett szakképesítést szerezzenek a programban résztvevők.

A miniszter szerint akik alapfokú 6 osztályt végeztek, a program során lehetőségük lesz az alapfokú végzettség és ezt követően szakma megszerzésére. Azoknak is módjuk lesz valamilyen szakma elsajátítására, akik ilyen módon nem tudják megszerezni a 8 általános iskolai végzettséget. Számukra különféle köz- és szakmai ismeretek megszerzését követően kínálnak majd ehhez igazodó képzést.

Bekapcsolódhatnak a képzésbe azok is, akik csak 8 általános iskolai vagy gimnáziumi végzettségűek, de azok is, akik szakmája nem keresett a munkaerőpiacon.

A képzőintézmények által kínált képzések nem minden esetben egyeztek meg a közelmúltban végzett országos munkaerőpiaci felmérés eredményeivel. Gyakorta olyan képzéseket indítanának, amelyekre az adott térségben nincs munkaerőpiaci igény. A közpénzekből viszont ilyen képzéseket nem lehet finanszírozni – jelentette ki a miniszter. Ezért elsősorban a munkáltatók által is igényelt szakképesítések megszerzéséhez adnak támogatást.

Jelenleg 30 ezer olyan betöltetlen állás tartanak nyilván, amelyre több mint egy éve nem találnak a munkáltatók szakképzett munkaerőt. Az egyes térségekben jelentős eltérés van a keresett szakmák között.

Csizmár Gábor szólt arról is, hogy a munkavállalási korú népesség 40 százalékának nincs a munkaerőpiacon szükséges szakképesítése. Ez több mint 2 millió személy. Ugyanakkor a felsőfokú végzettségűek foglalkozatási aránya eléri a 83 százalékot, a középfokú képzettségűeknél ez az arány 66 százalékos, a szakképzetség nélkülieknél pedig 28 százalék. Igen fontos tehát, hogy minél többen kapcsolódjanak be a különféle felnőttképzési programokba. Magyarország a felnőttképzésben résztvevők aránya alapján igen rossz helyen áll Európai Uniós összehasonlításban – jelentette ki a miniszter.