Tavaly decemberben az Országgyűlés elfogadta a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló törvény átfogó módosítását. A legnagyobb változás az új bértámogatás bevezetése, amely azoknak a munkáltatóknak nyújtható, amelyek az uniós feltételek alapján meghatározott hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatását vállalják. Az eddigi bér- és járulékjellegű támogatások részben beolvadtak az új támogatásba, részben pedig önálló formaként megszűntek. A módosítás a hátrányos helyzetű személy fogalmát az uniós rendelkezés szerint értelmezi: azt az álláskeresőt vagy azt a munkavállalót tekinti annak, akinek legfeljebb alapfokú végzettsége van, vagy elmúlt 50 éves.

Eszerint hátrányos helyzetű az az álláskereső is, aki gyermekét egyedül neveli, gyesről tér vissza, családtagot ápolt, szabadságvesztését töltötte vagy huzamosabb ideje keres munkát. Egy további új támogatás szerint ha a munkáltató olyan hátrányos helyzetű személy tovább-foglalkoztatására vállal kötelezettséget, akit munkahelyének elvesztése fenyeget, kedvezményt kap. A támogatás a foglalkoztatás megkezdését követő egy év során legfeljebb a bér-
és járulékköltség 50 százaléka hátrányos helyzetűek esetében, és 60 százaléka
megváltozott munkaképességű dolgozóknál.

További kedvezményeket kaphatnak az álláskeresők vállalkozásuk indításához. Legfeljebb 3 millió forint támogatás adható visszatérítendő vagy vissza nem térítendő formában, valamint a minimálbér összegének megfelelő maximum hat hónapig havi támogatás állapítható meg, függetlenül attól, hogy az álláskereső részesül-e járadékban. Ösztönzik a képzést: ha az álláskereső a munkaügyi
központ javaslatára legalább heti húsz órát elérő intenzív képzésben vesz részt. A keresetpótló juttatás összege a jelenlegi, a minimálbér 60 százalékának megfelelő összeg helyett a minimálbér 100 százalékának megfelelő mértékű támogatás.

2007. január 1-jétől régiós elven működik a munkaügyi intézményhálózat, amelynek nyomán az érdekegyeztetési fórumokban az eddigi megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok is regionális szintű munkaügyi tanácsokká alakulnak át. Az átalakulás következtében a döntési szintek csökkennek, a munkafolyamatok egyszerűsödnek, így átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé válik a támogatási célok teljesülése. Az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó kirendeltségek adminisztratív terhei csökkennek, és a szolgáltató jelleg erősödik. 
A foglalkoztatáspolitika eszközeit a munkaerőpiac igényeihez igazítják, az ügyfeleket pedig hatékonyabban és takarékosabban tudják kiszolgálni. Ez három nagy területen hoz változást: a támogatásokban, az álláskeresési megállapodás szabályaiban és a munkaügyi intézmények rendszerében.