A Die Presse című bécsi napilap arról tájékoztatta olvasóit, hogy jelenleg 8,23 millióra tehető Ausztria lakossága. A születések és a halálozások közötti különbség ugyan csaknem stagnál, de hosszabb távon a természetes szaporulat csökkenését mutatja. A növekményt mindenekelőtt az biztosítja, hogy évente többen települnek be az alpesi országba, mint amennyien kivándorolnak onnan.
 
A sajtóban már hosszabb idője olvashatóak olyan becslések, hogy körülbelül egymillió osztrák állampolgárnak nem az alpesi ország a szülőhazája. Amennyiben az utóbbi évek tendenciája a következő évtizedekben is folytatódik, akkor becslések szerint 2050-re 8,99 millió lesz Ausztria lakosságának a száma.

A lélekszám növekedésével párhuzamosan az idősebbek aránya nő, a munkaképes korúaké folyamatosan csökken. Jelenleg az osztrákok 16 százaléka 15 évesnél fiatalabb, 62 százalékuk a 15. és az 59. életév közötti korban van, míg 22 százalékuk 60 évesnél idősebb. Becslések szerint 2030-ra a 15 évesnél fiatalabbak aránya 14,2 százalékra mérséklődik, a 15. és 59. életév közöttieké 55,2 százalékra, míg a 60. életév felettieké 30,6 százalékra nő.

Az osztrák kormány már a 90-es évek végén felismerte ezeknek a tendenciáknak a jelentőségét, nevezetesen azt, hogy reformok nélkül tarthatatlanná válik a nyugdíjrendszer. Egyebek között azért is, mert egyre többen éltek a korkedvezményes nyugdíj lehetőségével, egyre többen „vettek ki” a nyugdíjkasszákból, és egyre kevesebben fizettek be oda. Ezért olyan ösztönzőket vezettek be, amelyek premizálták a minél későbbi nyugdíjba vonulást.

Az eredmények máris megmutatkoznak, hiszen míg 2000 októberében 241 ezren, tavaly októberben már csak 143 ezren éltek ezzel a lehetőséggel. Más kérdés, hogy idő közben nagyon megnövekedett a különféle egészségügyi panaszokra hivatkozva nyugdíjba vonulók száma, és ez olyannyira rontotta a reformok hatásait, hogy a nyugdíjba vonulás átlagéletkora változatlanul 58,5 életév maradt.

Ausztriában ugyan közel 300 ezerre teszik az állástalanok számát, bizonyos területeken azonban már munkaerőhiány mutatkozik. Az EU „régebbi” tagországainak többségéhez hasonlóan Ausztria is zárva tartja munkaerőpiacát az új tagországok munkavállalói előtt, azonban januártól kénytelen feloldani ezt a zárlatot az otthoni betegellátás és -ápolás terén, ami azt mutatja, hogy a demográfiai problémák máris hatást gyakorolnak a munkaerő-piaci helyzetre.