2005. április. 25. 09:30 MTI Utolsó frissítés: 2005. április. 25. 16:49 Karrier

Nyomorgó keleti munkavállalók Nagy-Britanniában

A BBC kelet-európai új EU-tagországokból érkező munkavállalók sorsáról szóló műsora szerint a bővítés utáni kevesebb mint egy évben tízszer annyian jelentkeztek nagy-britanniai munkahelyekre a térségből, mint amennyit a kormány éves átlagban várt.

A BBC One - a fő brit közszolgálati adó - Panorama című heti politikai magazinjának szerkesztői 11 kelet-európai, köztük több magyar munkavállaló sorsát dolgozták fel a tavalyi bővítés óta eltelt időszakban.

Közülük legjobban egy magyar orvosnak a sora alakult, aki először egy brit kórházban talált állást, évi 42 ezer fontos (15 millió forintos) fizetésért, majd fél év múlva egy "még jobban fizetett" - folyamatos éjszakai ügyeletet ellátó körorvosi - állásba ment át.

Egy "kelet-magyarországi faluból" érkezett fiatal cigány házaspár ugyanakkor szállás és állásígéret nélkül, kétéves kisgyermekét otthon hagyva érkezett tavaly ősszel a londoni Stansted repülőtérre, 290 font (100 ezer forint) készpénzzel a zsebében. Ebből a pénzből két felnőtt - rendes étkezést és emberi körülményeket biztosító szállást feltételezve - Londonban hozzávetőleg három napig tudja fenntartani magát.

A házaspár - amelynek hölgytagja háromhónapos terhesen érkezett Angliába - éjszakai buszokon aludt, mivel a szálláshoz szükséges előleget nem tudták letenni, nappal pedig újságokból kinézett álláshirdetéseket hívogattak. Annak ellenére azonban, hogy a férj alapszintnél valamivel jobban, a feleség pedig kifejezetten jól beszélt angolul, nem jártak sikerrel. Bizonyos idő után egy afgán menekült által működtetett pizzériában kaptak szórólapterjesztői állást, napi két órára 10 fontért, de a dokumentumfilm szerint végül hazautaztak Magyarországra.

A BBC által nyomon követett kelet-európaiak közül egy további magyar - aki belemondta a mikrofonba, hogy "négerekkel és ilyen indiaifélékkel" nem szívesen dolgozna együtt - utcaseprői álláshoz jutott egy londoni kerületben. A film szereplői közül többen az utcán, vagy pincékben kötöttek ki, és ha szerencséjük volt, egy-két napra szóló alkalmi megbízatásokra elvitték őket valamelyik londoni "emberpiacról", pár fontért. 

A BBC filmje szerint az EU-bővítés utáni első nyolc hónapban 130 ezren jelentették be munkavállalásukat Nagy-Britanniában a nyolc új kelet-európai EU-tagállamból. A brit kormány - egyedüliként a nagy uniós tagállamok közül - annak a becslésnek az alapján nyitotta meg a bővítés pillanatában a brit munkaerőpiacot az új uniós országok előtt, hogy ezekből az országokból éves átlagban összesen 13 ezer tartósan áttelepülő munkavállaló várható.

Des Browne, a munkáspárti kormány bevándorlási kérdésekért felelős belügyi államminisztere - arra a kérdésre, hogy a 130 ezresre becsült kelet-európai munkavállalói sereg nem túl sok-e a kormány szerint - azt mondta: a befogadóképesség határát a brit gazdaság érdekei határozzák meg, ezt azonban pontos számmal nem lehet kijelölni.

Browne nem tett utalást arra, hogy a brit kormány - eddigi politikáját megváltoztatva - élni kíván-e a csatlakozási szerződésben lehetővé tett átmeneti korlátozásokkal.

hvg360 Medvegy Gábor 2024. november. 30. 15:00

Egy vérző ország minden gondja a lelkében – a mai propagandisták is megirigyelhetik, ahogy anno a magyar kormányfőről írtak

Harcolhattak volna robotzsaruval Horthy Miklós merénylői ellen száz évvel ezelőtt? A válasz meglepő módon majdnem igen, de ez még semmi. Az 1924 novemberében megjelent lapok meghökkentő híreiből válogattunk, amelyekből kiderül, hogy a vasútra mindig lehetett panaszkodni, a parlamenti zsidózás pedig nem sértett illemet akkoriban. A templomba járó nők kivágott, áttetsző ruhái ellenben igen.