A munka-alkoholisták ámokfutása mindig összeomlással végződik
Minden hetedik európai munkavállalót fenyeget a munka-alkoholizmus réme - derül ki egy frissen közzétett német tanulmányból. A szakértők szerint a korábban alig ismert, mostanra azonban ijesztő méreteket öltött pszichológiai rendellenesség mellett az egyéb függőségformák, így a „klasszikus” alkoholizmus vagy a drogaddikció is egyre gyakrabban jelennek meg a munkahelyeken. A vállalatok vesztesége milliárdokban (sem) mérhető.
A munka-alkoholizmus (workaholism) ismertetőjegyei a magánélet beszűkülése, a társas (baráti, családi, pár-) kapcsolatok leépülése, a korábbi hobbik, „külső” tevékenységek eltűnése: a munka elhatalmasodik a személyiségen. A munka-alkoholista minden idejét a munkahelyén tölti, főnöke kifejezett parancsa ellenére is este tizenegyig dogozik: ő az, aki utoljára távozik az irodából.
Első ránézésre paradoxnak tűnik, ám a munka-alkoholista teljesítménye alapján a gyengébbek közé tartozik: ugyan rengeteget dolgozik, de a mennyiség a minőség rovására megy, arról nem is beszélve, hogy „ámokfutása” mindig összeomlással végződik. Ami viszont komoly terheket ró a kieső munkaerőt pótolni kényszerülő munkaadóra.
A munka-alkoholizmus mellett ugyanakkor a „klasszikus” függőségi formák is egyre gyakrabban „törnek be” a munkahelyi szférába – áll az addikció munkahelyi aspektusaival foglalkozó német DHS legfrissebb jelentésében. A Handelsblatt napilap által idézett tanulmány szerint a németországi munkavállalók 3 százaléka krónikusan függőnek számít, további 5 százalékuk pedig kisebb-nagyobb rendszerességgel nyúl addikciót okozó ajzószerekhez.
A cégek vesztesége milliárdokban mérhető; a DHS felmérése szerint a függők teljesítménye 30-50 százalékkal elmarad nem függő kollégáikétól.
Szakértők szerint különösen veszélyeztettek a monoton munkakörökben dolgozók, de a rizikócsoportba tartoznak a vezető beosztásúak is. Utóbbiak a felelősséggel járó stressz, előbbiek az unalom miatt nyúlnak a feszültségoldó ajzószerekhez. A függő menedzser egyébként általában nagyobb veszélynek van kitéve, beosztottaik ugyanis rosszul értelmezett diszkrécióból vagy egyszerűen félelemből hajlamosabbak nem beszélni a problémákról, ami késlelteti a betegségtudat kialakulását, s így a terápia érdekében tett első lépést.
Egy brit kutatás szerint egyébként a női menedzserek jóval veszélyeztetettebbek férfi kollégáiknál, a kutatók szerint azért, mert nekik mindenért jobban meg kell küzdeniük, mint a férfi vezetőknek, ami fokozott stresszhez és így a feszültségoldás iránti fokozott szükséglethez vezet.
Szociálpszichológusok szerint a függőség gyakoribbá válása makrotársadalmi tendenciákat tükröz: a fokozódó versenyelvűség, az egyre erősebb teljesítménynyomás jele.
A DHS célzott felvilágosító kampánnyal és gyorstalpaló kurzusokkal igyekszik a vállalati vezetőket felkészíteni. Utóbbi kétnapos szemináriumot jelent, ahol a – pszichológusok és szakorvosok által tartott - előadások mellett a menedzserek függő betegekkel is megismerkednek.
A tapasztalatok szerint a kurzusok sokat hoznak a konyhára, a vezetők többsége például ezeken a szemináriumokon számol le olyan tévhitekkel, mint hogy a függők nem is akarják a problémájukat megoldani. A menedzserek így a kurzusoknak köszönhetően nem csupán saját viselkedésükben veszik könnyebben észre az addikciós tendenciákat, de hatékonyabban képesek kezelni a beosztottak problémáit is.