Héthy Lajos elmondta, hogy az 1992-ben életbe lépett Munka Törvénykönyve sok tekintetben megújításra szorul, mivel azóta megváltozott a gazdaság szerkezete. Míg korábban a nagy létszámot foglalkoztató termelővállalatok voltak túlsúlyban, most a szolgáltatásra berendezkedett kis- és középvállalatoké a főszerep, ami más-más munkajogi kérdéseket vet fel. Szerinte a munkajog gyakran nehézkes, bonyolult, körülményes, s ennek következtében sokan vállalkozói megbízási szerződésekkel igyekeznek megkerülni.

Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelenleginél többféle szerződéstípusra lenne szükség, és e hiányosságok egyúttal a Munka Törvénykönyvének kritikájaként is felfogható. A kormány most arra törekszik, hogy a szakszervezetekkel és a munkaadókkal egyeztetve kidolgozzák a jelenleginél korszerűbb munkatörvénykönyv alapjait – közölte az államtitkár.