Ha Magyar Péter budapesti tiszás képviselői megszavazzák Karácsony Gergely jövő évi fővárosi költségvetését, összegyurcsányozhatók lesznek. Ha nem, akkor a főpolgármester vádolhatja őket azzal, hogy keresztbe fekszenek a béremeléseknek és a közszolgáltatások működtetésének.
„Budapest költségvetési helyzete fenntarthatatlan. Nem először mondjuk, de az évről évre növekvő kormányzati elvonások 2025-re azt eredményezik, hogy a pénzügyi helyzettel kapcsolatos kérdés immár így hangzik: megmaradhat-e Budapest önrendelkezése? Olyan költségvetést terjesztünk a Fővárosi Közgyűlés elé, amellyel egy végletekig kivéreztetett város nem csak a működőképességéért, de az önrendelkezéséért is megküzd” – így kezdődik a Fővárosi Önkormányzat 2025-ös költségvetésének tervezetéről szóló, Karácsony Gergely főpolgármestertől származó előterjesztés preambuluma.
A Karácsony-féle város- és politikafelfogás
A főpolgármester üzenetét a nyilvánosság felé az „önrendelkezés” szó foglalja össze leginkább, és a városvezetés is arra hivatkozik, hogy magát a költségvetést is ennek szellemében állították össze. Karácsony szerint a Fővárosi Önkormányzat képtelen arra, hogy egyszerre finanszírozza a törvények által hozzárendelt közszolgáltatásokat és fizesse a kormány sarcát az iparűzési adó elvonása, valamint a szolidaritási hozzájárulás képében, és arra jutott, hogy a főváros a budapesti közszolgáltatásokat fogja finanszírozni, nem a kormányt. Vagyis
inkább fizessen a főváros azért, hogy járjanak a metrók, mintsem, hogy fizessen adót, amit a kormány költ majd el kedve szerint.
Az önrendelkezés költségvetése eszerint azt jelenti, hogy ha Karácsony terve átmegy december 18-án a Fővárosi Közgyűlés ülésén, akkor a város nyíltan szembeszegül a központi költségvetéssel és megtagadja nagyjából 39 milliárd forint befizetését. Ezt azon az alapon tennék, hogy a főváros nagyjából 50 milliárd forintnyi állami támogatást kap normatívák képében, az államkasszába pedig pont ennyit lennének hajlandók befizetni. Csakhogy a kormány 89 milliárd forintot vár szolidaritási hozzájárulásként.
Ahogy azt Karácsony szerdai sajtótájékoztatójáról szóló cikkünkben jeleztük, a főváros és a kormány között szűk egy éve súlyos jogvita van a Budapestet érintő adók miatt. A városvezetés ezek közül elsősorban a szolidaritási hozzájárulás mértékét kifogásolta, és ennek fizetését tagadta meg. Azonban egy ilyen ügyben a jogerős bírósági végzésre akár éveket is várni kell.
Vannak azonban olyan alapok, amikre fel lehet építeni azt a narratívát, amelyben a főváros úgy lesz adóelkerülő, hogy közben jófiú is marad. A költségvetés preambuluma ezen alapok rögzítésére tesz egy kísérletet. Az Állami Számvevőszék tavaly februári jelentésére hivatkoznak például, mely megállapította, hogy a Fővárosi Önkormányzat nettó befizetője a központi költségvetésnek, hiszen több adót fizet be, mint amennyi pénz normatív támogatások formájában a központi költségvetésből jár neki. Ezt a gyakorlatot ítéli el és próbálja megtörni a Karácsony-féle vezetés. Hogy milyen sikerrel, az kérdéses, hiszen a kormány aligha hagyja, hogy a legnagyobb önkormányzat 39 milliárdnyi befizetést tagad meg.
Karácsonyék mégis abban reménykednek, hogy ezt a kormányzat hagyja, hiszen ha nem tenné, azzal bírósági döntéseket vonna kétségbe. A felek bíróságon zajló jogvitájának ugyan még nincs vége, ám akad már olyan határozat, amelyre a főpolgármester támaszkodhat. Az Alkotmánybíróság egy határozata például kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulásnak 2023-ra nem maradt „olyan eleme, amely a magasabb adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatoktól való támogatáselvonással egyidejűleg az alacsony adóerő-képességgel rendelkező települési önkormányzatok számára kiegészítő támogatás fizetéséről rendelkezne”. A szolidaritási hozzájárulás leegyszerűsítve ugyanis korábban annyit jelentett, hogy a gazdag településektől beszedett adót a szegényebbek között osztják szét – csakhogy ez már egy ideje nem így történik, tényleg egyszerű elvonásról van szó.
Az Alkotmánybíróság határozata azonban mást is mond: szerintük a kormányzati elvonás a város alapműködését (a fejlesztések ebbe nem tartoznak bele) nem veszélyeztetheti. Karácsonyék ebből azt a következtetést vonták le, hogy a kormánynak nincs alapja ennyi pénzt elvonni a fővárostól még akkor sem, ha amúgy bevételi oldalról előhúzható lenne ennyi pénz.
Csakhogy a főpolgármester állítása szerint nem húzható elő, Budapestnek ugyanis két fő bevételi forrása van: az iparűzési adóból származó bevétel, valamint az állami normatívákból származó pénz. És ezek közül egyik sem szárnyal, elég például arra gondolni, hogy a magyar állam évek óta változatlanul csupán 12 milliárd forintos normatívát biztosít a közösségi közlekedésre a városnak, nem törődve a folyamatos drágulással. Az iparűzési adóból származó bevétel pedig a vállalkozások gazdasági teljesítményétől függ, ami viszont jelentős mértékben múlik a kormány őket vastagon érintő, de botladozó gazdaságpolitikáján.
Ha ezen a téren van is adóbevétel-növekedés, az leginkább csak az infláció miatt van. És itt jön be egy újfajta elvonás: az iparűzési adóból származó pénznek csupán egy részét tarthatja meg a jövőben Budapest. Minden önkormányzatot, így a fővárost is rosszul érinti ugyanis Navracsics Tibor tárcájának ötlete, miszerint azt a növekedést, amelyet 2025-ben pluszként beszednek 2024-hez képest, elvonják. Ez a főváros kalkulációja szerint mínusz 14,3 milliárd forintot jelent. A modellről – amely miatt, pontosabban az abban a kistelepülések közt szétoszthatóvá váló pluszpénz feletti rendelkezés joga miatt már a fideszesek is egymásnak feszültek – itt írtunk bővebben:
Lenne még egy harmadik bevételi forrás is, a jogállamisági aggályok miatt befagyasztott uniós források, amelyekből a fővárosnak is jutna, ezek érkezésével azonban a budapesti költségvetés tervezésénél nem számoltak. Csupán megemlítik azokat, kijelentve, hogy elvárnák érkezésüket, hiszen több olyan projektbe is belevágtak, ahol saját kasszából kellett előfinanszírozni tetemes összegeket. Karácsony emellett béremelést is akar, mi több, állítása szerint ha ezt nem adják meg a fővárosi cégek dolgozóinak, akkor azzal a közszolgáltatások működése kerülne veszélybe a magánszektor elszívó hatása miatt. Így ez a béremelés is be van tervezve a költségvetésbe.
De ki fogja ezt megszavazni?
Karácsony szerdai sajtótájékoztatóján a HVG-nek éppen a béremelés szükségességére és a közszolgáltatások működésére hivatkozva mondta, hogy arra számít, el fogják fogadni a képviselők december 18-án az új költségvetést. A főpolgármester hozzátette, nyitottak az egyeztetésre azokkal a frakciókkal, amelyek szintén hisznek az önrendelkezésben. Ezzel a mondatával szinte kizárta a felek közül a Fidesz-frakciót, hiszen az kétséges, hogy a kormánypárt Budapesten ellenzékben politizáló tagjai hajlandóak lennének tárgyalni egy, a kormánnyal szembeszegülő, adófizetést megtagadó költségvetésről.
Akad azonban egy olyan politikai dilemma, mely Magyar Péter pártját hozza igazán nehéz helyzetbe.
Ha a Tisza Párt budapesti frakciója úgy dönt, hogy decemberben megszavazza a költségvetést, akkor a Fidesz kommunikációs gépezete alapot kap ahhoz az állításához, amit már most is igyekszik szajkózni: ha Magyar képviselői együtt szavaznak Karácsonnyal, akkor összenőtt, ami összetartozik, és Magyar Péter egyenlő Gyurcsány Ferenccel. Ez persze durva torzítás, és a fideszes propaganda hasonló állításai eddig leperegtek Magyarról, ám kérdés, hogy az ellenzék vezető politikusa magára akar-e rántani Budapesten egy ilyen lejáratókampányt. Szemlátomást nem, ennek áldozata az a Kiss Ambrus, akit érdemei elismerése ellenére sem hajlandó megszavazni Karácsony helyettesének a Tisza. Méghozzá azért, mert egykor szerepe volt a Bajnai-kormányzatban.
Ha sem a Tisza, sem a Fidesz nem nyom igent a költségvetésre – utóbbi szinte kizárható –, akkor Karácsony előterjesztése elbukik.
A főpolgármesternek azonban politikai értelemben kettős célja is lehetett a költségvetés benyújtásával. Ha az ellenzéki frakciók, ideértve a Tiszát is, hajlandók támogatni azt, akkor Karácsony mögött kialakul egy egységfront a kormánnyal szemben. Viszont Karácsony arra az esetre is tartogat egy kommunikációs adut, ha a költségvetés most elbukna. Akkor egyszerre támadhatja azzal a Tiszát és a Fideszt (vagy akár a Vitézy Dávid vezette Podmaniczky Mozgalmat, esetleg a Kutyapártot), hogy a fővárosi dolgozók béremelésére, a közszolgáltatások működtetésére, sőt, a kormánnyal szembeni kiállásra mondtak nemet.
Mi van, ha nem megy át?
Politikailag ciki. De jogi értelemben szinte semmi. Karácsony újra és újra beterjesztheti a tervezetet, befogadhat módosítókat, tárgyalhatnak róla nyíltan és zártan – február közepéig van idejük elfogadni. Könnyen lehet, hogy a főpolgármester pont azért terjesztette be a büdzsé tervezetét már decemberben, hogy korán el tudjanak kezdeni vitatkozni róla. Úgy tudjuk, ezt a vitát komolyan is gondolja a főpolgármester: már beindultak az egyeztetések a tervezetről, azok állásáról viszont keveset tudni.
Abban az esetben, ha Karácsony nem tud egy megállapodást tető alá hozni február közepére sem, akkor a 2024-es költségvetés mintájára működnének tovább, állami normatívák és az olyan újdonságok nélkül, mint például Vitézy Dávid ötlete, a BKK-rendészet. Ezekre ugyanis, mivel még ötlet szintjén sem léteztek, amikor a képviselők a 2024-es költségvetésről döntöttek, nincsenek abban benne, így forrás sem lesz rájuk. Ezt pedig feltehetően nem akarják még a Karácsonnyal nem szimpatizáló képviselők sem.
A főpolgármesternek ha jogilag nem is, politikailag kínos lehet, ha megbukik a költségvetési terve. Karácsony Gergely karaktere így is éppen eléggé hasonlít egy béna kacsára, hiszen sem helyetteseit nem tudta áttolni, sem megállapodni nem tudott arról a Tiszával, Vitézyékkel, vagy éppen a Fidesszel, hogy miként fessen a főváros új szervezeti és működési szabályzata. Ha a költségvetés megbukik, a főpolgármester karakterén is fel-feltűnhetnek repedések.
