A kormánypárti szavazókat a megélhetési gondok, a Tisza Párt táborát a korrupció aggasztja a legjobban az ország gondjai közül. Az akkumulátor gyárakat már égetőbb problémának látják a magyarok, mint az orosz befolyást vagy az LMBTQ ügyeket. A Policy Solutions felméréséből kiderül, mi aggasztotta leginkább a magyarokat 2024 őszén.
A Policy Solutions idén ősszel is összeállította a magyarok problématérképét, vagyis azt, mi jelenti a legnagyobb problémát a felnőtt lakosságnak. Az első három helyre az idei évben
- az alacsony fizetések (36 százalék),
- túl magas megélhetési költségek (34 százalék)
- és az egészségügy alacsony színvonala (30 százalék került).
A dobogósok nem változtak tavaly óta, csak a sorrend variálódott kissé: a bérek kérdése tavaly még a harmadik helyen szerepelt a listán, 2021 eleje óta a Policy Solutions minden kutatásában a megélhetés költségei álltak a magyarok problématérképének első helyén. Az egészségügy állapota pedig a tavalyi második helyről csúszott a dobogó legalsó fokára. A negyedik és ötödik helyen változatlanul
- a korrupció kiemelkedően magas szintje (25 százalék)
- és a túl nagy társadalmi egyenlőtlenségek (18 százalék) vannak.
Az elmúlt évek során több olyan téma is uralta a politikai közbeszédet, amelyeket a fenti témákhoz képest kevesebben tartanak fontosnak. Az akkumulátorgyárak építésével kapcsolatos aggályok (11 százalék), melyek a közéletben egyre hangsúlyosabban jelennek meg, már erősebbek, mint az orosz befolyással (7 százalék) vagy az LMBTQ ügyekkel kapcsolatos aggodalmak (8 százalék). De ilyen ügy még 2024-ben a bevándorlás (10 százalék), a klímaváltozás és környezetvédelem (9 százalék) vagy a tömegközlekedés helyzete (6 százalék).
Fidesz: fizetések. Tisza: korrupció
Tapasztalható némi különbség a problémák rangsorolásában, ha választói csoportok szerint bontják a megkérdezetteket. A Fidesz–KDNP szavazói között holtversenyben van az első helyen az alacsony fizetések és a túl magas megélhetési költségek kérdésköre (38-38 százalék), de a teljes társadalomnál jobban aggasztja őket a nyugdíjak helyzete, a képzett munkaerő külföldre vándorlása, és a munkavállalók kiszolgáltatottsága munkáltatóiknak. Kevésbé érdekli őket ugyanakkor korrupció (14 százalék), illetve a demokrácia és a jogállamiság állapota (8 százalék). Nem meglepő ugyanakkor, hogy a kormánypárt szavazói fogékonyabbak a Fidesz-propaganda által gyakran tematizált bevándorlás és a „homoszexuális propaganda” kérdéskörére, ám még ebben a körben is csak minden nyolcadik megkérdezett sorolta ezeket Magyarország 3 legégetőbb problémája közé.
Ezzel szemben a Tisza Párt szavazói a korrupció hatalmas mértékét látták a legnagyobb problémának (a megkérdezettek 33 százaléka), megosztott második helyen pedig az egészségügyi ellátások alacsony színvonala és az alacsony fizetések futottak be. Jól látható továbbá, hogy Magyar Péter szimpatizánsait az átlagnál jobban foglalkoztatja a demokrácia minőségének romlása és a növekvő orosz befolyás.
Érdekes különbségek figyelhetőek meg a különböző településtípusokon élők problématérképei között is. Míg a megyeszékhelyeken élők közel fele (44 százalék) tartja az egyik legsúlyosabb problémának a fizetések szintjét, addig a Budapesten (38 százalék), a kisvárosokban (31 százalék) és a falvakban (34 százalék) élők körében ennél valamivel alacsonyabb szintet mértek.
Hasonló trend figyelhető meg az egészségüggyel kapcsolatban: a megyeszékhelyeken élők 41 százaléka tartja kiemelt problémának az egészségügy színvonalának romlását – ezzel szemben a fővárosban (28 százalék), a kisvárosokban (24 százalék) és a községekben (29 százalék) élők között 12-17 százalékponttal kevesebben említették ezt a témát. Újdonságnak számít, hogy a korrupció (28 százalék) és a demokrácia minősége (20 százalék) kiemelten foglalkoztatja a kisvárosok lakóit: az előbbi kérdés esetében 4-7 százalékponttal, míg az utóbbi esetében 7-8 százalékponttal alacsonyabb értékek mutathatók ki más településtípusoknál. A propaganda témakörök közül a migrációra a városok lakói voltak a legfogékonyabbak (13 százalék) és a megyeszékhelyek lakói a legkevésbé (7 százalék), a „homoszexuális propaganda” pedig a budapesti megkérdezettek között szerepelt leggyakrabban a legfontosabb három problémában (9 százalék), és a községekben a legritkábban (6 százalék).
Rosszabbul élünk, mint tavaly?
A kutatás során a Policy Solutions azt is vizsgálta, hogyan értékelik anyagi helyzetüket az emberek, s szinte hajszálra ugyanazt az eredményt kapták, mint egy évvel korábban. A válaszadók 46 százaléka szerint romlott, 50 százaléka szerint nem változott, 4 százaléka szerint pedig javult a háztartásának anyagi helyzete az elmúlt egy évben. Pártpreferenciák szerinti bontásban azonban egészen eltérő eredményeket tapasztaltak a kutatók. Bár az anyagi helyzete javulását semmilyen pártállású közösség nem érezte tömegesen, szembetűnő, hogy a kormánypártok szavazói közül csak 28 százalék érzett romlást. Ez utóbbi arány a Tisza Párt szavazói között 59, a Mi Hazánknál 58, a DK-nál 57, a pártnélkülieknél pedig 48 százalék volt. Megfigyelték továbbá, hogy minél magasabb volt egy válaszadó végzettsége, annál magasabb valószínűséggel csak stagnált és nem romlott az anyagi helyzete az elmúlt évben.
Orbán Viktorral ellentétben nem várnak fantasztikus 2025-öt a válaszadók. A megkérdezettek 49 százaléka nem vár változást anyagi helyzetében, 36 szálék pedig további romlással tervez, mindössze 6 százalék osztja a miniszterelnök optimizmusát, s ez utóbbi szám még a Fidesz–KDNP-szavazók körében is csak 10 százalék.
Nem támasztja alá a kormányzati narratívát az arra a kérdésre adott válasz sem, mi gátolja az embereket leginkább a fogyasztásuk növekedésében. A megkérdezettek 60 százaléka a túl magas árak, 46 százaléka a túl alacsony fizetések miatt nem vásárol többet. A fogyasztás mérséklésének okaként csupán 8-8 százalék jelölte meg, hogy inkább lakásvásárlásra vagy egyéb célra takarít meg, illetve a megkérdezettek 15 százaléka valamilyen egészségi céllal takarít meg. Emellett az emberek negyede a jövőben, ötöde a kormányban nem bízik, azért nem vásárol többet. A megkérdezettek 15 százaléka egy újabb háború kirobbanásától félve, 14 százaléka pedig az orosz–ukrán háború miatti bizonytalanság okán fogja vissza fogyasztását. Mindösszesen minden tizedik embert foglalkoztat csupán, hogy a klímaváltozás és a fenntarthatóság miatt tudatosan vásároljon kevesebbet.
Megfigyelhető az is, hogy a gazdasági nehézségek elhúzódásáért a kormányt, és egyre kevésbé a háborút vagy „Brüsszelt” teszik felelőssé a magyarok. A válaszadók csaknem fele szerint a magyar kormány van legerősebb befolyással a hazai gazdaságra, második helyen fej-fej mellett a multinacionális cégek és az EU (30-31 százalék). Ezt az orosz–ukrán háború követ 30 százalékkal, majd az Egyesült Államok 23 százalékkal.
Mit kíván a magyar nemzet a politikusaitól?
Az idei önkormányzati választások miatt a Policy Solutions azt is vizsgálta, milyen elvárásokat támasztanak az emberek önkormányzati képviselőikkel szemben. Az eredményekben pártpreferencia szintjén sem a sorrendben, sem az eredményekben nem mutatkoztak nagy eltérések: az összes megkérdezettre nézve a válaszadók a háziorvosi ellátórendszer javítását tették az első helyre (41 százalék), utána a települési szintű szociális támogatások (38 százalék), és a lakóépületek felújítása, energetikai korszerűsítése következett (30 százalék).
Nagyobbak az eltérések azonban a különböző településtípusokon adott válaszokban. Míg a falvakban csaknem a válaszadók fele szeretné a háziorvosi rendszer javítását, addig a fővárosban a rászorulók számára nyújtott szociális támogatások igénye (47 százalék) vezeti a rangsort, de a többi településtípusnál 10 százalékponttal magasabb az igény Budapesten a lakóépületek felújítására, energetikai karbantartására is. Ezen kívül megfigyelhető, hogy a megyeszékhelyeken a többi településtípusnál fontosabb problémának találják a helyi útfelújításokat és a tömegközlekedés fejlesztését. A kisebb városokban és falvakban pedig nagyobb igény mutatkozik a civil szervezetek, egyházak sportegyesületek támogatására (17-19 százalék), mint a fővárosban és megyeszékhelyeken (7-7 százalék).
Merre tovább Magyarország?
A hosszan sorjázó gondok után a felmérésben arról is kérdezték az embereket, mi kellene ahhoz, hogy Magyarország egy jobb hely legyen. A legnépszerűbb válaszok rímelnek magukra a legfontosabbnak ítélt problémákra is: legtöbben jóval magasabb fizetéseket és nyugdíjakat szeretnének (37 százalék), majd az egészségügy színvonalának javulása (31 százalék) és a korrupció mértékének csökkenése következik (26 százalék). A dobogóról leszorulva, de még mindig sok ember szerint javítana Magyarországon, ha kevesebb adót kellene fizetni, vagy ha csökkennének a társadalmi egyenlőtlenségek, és javulna a demokrácia és a jogállam helyzete.
Az elmúlt időszak slágertémái is megjelentek ezek között a válaszok között, igaz jóval alacsonyabb mértékben. A fiatalok önálló életkezdésének megkönnyítése a válaszadók 15, az oktatás színvonalának javítása 13, az orosz–ukrán háború befejezése 11, a migráció megállítása 10, nemek közötti egyenlőtlenség 8 százalékát érdekelte. Valamint az összes válaszadó 7 százaléka mondta azt, hogy jobb hely lenne Magyarország, ha mindenki keresztény értékrend szerinti életet élne.
Mi a baj a nagyvilágban?
A helyi problémáinkon túl szondázta a felmérés a magyarok problémáit az egész világ jövőjével kapcsolatban is. Az eredmények azt mutatják, nagyon mély nyomot hagyott a magyar társadalomban a koronavírus-járvány, mert még mindig egy újabb fertőző betegség, vagy világjárvány szerepel a magyarok aggodalmainak első helyén, igaz, a 2021-es 59 százalékról mára 41-re apadt. Második helyet érdemelt a szorongásrangsoron a klímaválság (35 százalék), majd a jövőbeli globális gazdasági válságok (34 százalék) és a jövőbeli háborúk kitörése (34 százalék). Az adatok azt is megmutatják, hogy az orosz–ukrán háború kitörésének évében még 39 százalék tartott egy jövőbeni háborútól, ezek aránya évről évre csökkent. Nőtt azonban azoknak az aránya, akik erőszakos tüntetésektől, zavargásoktól, a terrorizmus szintjének növekedésétől, a digitális veszélyek világszintű növekedésétől tartanak. Utóbbit támasztja alá az is, hogy 2024-re a megkérdezettek 67 százaléka tart attól, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt rendszerek az emberek ellen fognak fordulni.
Akkugyárak, vendégmunkások
Az általános problématérképeken túl vizsgáltak még néhány, az elmúlt időszakban nagy jelentőségnek örvendő témát is a kutatásban. A felmérésből kiderül például, hogy a magyarok kétharmada ellenzi az akkumulátorgyárak építését, és ezzel kapcsolatban főként a környezetszennyezéstől tartanak. Mindössze a válaszadók negyede találja jó ötletnek, hogy akkumulátorgyárakat telepítsenek az ország számos pontjára, s még a kormánypárti válaszadók fele is a gyárlétesítés ellen van. A Tisza Párt, a DK és a Mi Hazánk szavazói között az ellenzők aránya a 80 százalékot közelíti. A gyárakkal kapcsolatos félelmek elsősorban a talajba és vízbe (38 százalék) és a levegőbe (31) kerülő veszélyes anyagokról szólnak, de sokan aggódnak az értékes termőföldek eltékozlásáért (24 százalék), az ott dolgozók egészségéért (17 százalék) és a túlzott vízfogyasztásért, a veszélyes hulladék tárolásáért is (14-14 százalék).
Részben, de nem egészében az akkumulátorgyárakkal összefüggésben kézenfekvő volt kérdéseket feltenni arról is, hogyan viszonyulnak a magyarok a külföldi vendégmunkásokhoz. A megkérdezettek fele abban az esetben nem tartja zavarónak a vendégmunkásokat, ha nem a közvetlen környezetükben élnek, 37 százalékuk semmilyen formában nem tudja elfogadni a jelenlétüket, és
csupán 12 százalék volt egyértelműen befogadó velük kapcsolatban.
Egy évtizednyi kitartó bevándorlásellenes kampány után érdekes fordulat azonban, hogy a kormánypárti szavazók egy fokkal befogadóbbak a vendégmunkásokkal, mint a teljes népesség. A kormánypárti szavazók 14 százaléka tekinthető befogadónak, és csak 32 százalékukat zavarja teljes mértékben, ha a településükre vendégmunkások érkeznek. Ezzel szemben a Tisza Párt szavazói között csupán 12 százalék tartozik a teljesen elfogadók közé és 43 százalék teljesen elutasító a vendégmunkásokkal szemben. A Mi Hazánk szavazói körében a legnagyobb a vendégmunkásokkal szembeni ellenállás: 55 százalékuk számára zavaró a vendégmunkások jelenléte a településén. A vizsgált pártok közül a DK szavazói a legbefogadóbbak: közel ötödük (17 százalék) teljesen elfogadó, a többségüket pedig nem zavarja a vendégmunkások jelenléte, ha azok nem a közvetlen közelükben laknak (54 százalék).
Ugyanakkor a magyar társadalom közel háromnegyede egyetért abban, hogy a vendégmunkások lenyomják a béreket.
A kutatás megjegyzi, hogy ez azért is érdekes, mert az egyéb kérdésekben a válaszadók jelentős része jelölte meg problémaként az alacsony béreket, így a jövőben akár az alacsony bérek fő okozóiként is megjelenhetnek a bevándorlók az emberek problématérképén. A válaszadók többsége (60 százalék) ezen túl úgy érzi, hogy a vendégmunkások elveszik a munkalehetőséget a magyar emberek elől, és azokon a településeken, ahol vendégmunkások élnek, nagyobb az esélye a bűnözés növekedésének (59 százalék).
Egy másik külön is vizsgált témakör volt az LMBTQ-közösség tagjainak jogai, amivel első alkalommal foglalkozott a Policy Solutions.
A válaszadók szűk többsége (54 százalék) támogatná az azonos nemű párok házasságkötését, az örökbefogadásuk mellett azonban csak a választók mindössze 23 százaléka tenné le a voksát.
Az LMBTQ-jogok kapcsán a Mi Hazánk és a Fidesz-KDNP szavazói a leginkább elutasítóak, ám még a kormánypártiak számottevő része is (44 százalék) engedélyezné az azonos neműek házasságkötését. A Tisza és a DK körében a válaszadók 22-24 százaléka egyik jogot sem adná meg az azonosneműeknek, azonban több mint kétharmaduk ért egyet a házassághoz való jog megadásával, mindkét tábor bő harmada pedig az örökbefogadást is engedélyezné számukra. Míg az azonos neműek házasságának az érettségizettek és a diplomások körében abszolút többsége van, addig az azonos neműek örökbefogadáshoz való jogát iskolázottságtól függetlenül minden csoport többsége elutasítja.
Utolsóként a budapesti olimpia rendezésének lehetősége is górcső alá került, ami meglehetősen megosztotta az országot. A megkérdezettek 47 százaléka nem támogatja, közel ugyanennyien, a megkérdezettek 46 százaléka támogatja a magyarországi ötkarikás játékok megrendezését. Pártpreferencia szerint egyértelmű a kormány-ellenzék törésvonal: míg a fideszesek körében közel kétharmados a támogatók aránya (64 százalék), addig az ellenzéki pártok szavazói között az ellenzők vannak többségben (Tisza: 56 százalék, DK: 55 százalék, Mi Hazánk: 63 százalék). A budapestiek is közel fele-fele arányban megosztottak, de körükben legnagyobb a bizonytalanok aránya (10 százalék). Míg a megyeszékhelyeken és a falvakban inkább a nem támogatók vannak többségben, addig a kisvárosok lakói inkább vágynának az olimpiára (50 vs. 44 százalékos arányban).
Az olimpiával kapcsolatos leggyakoribb ellenérvvel – miszerint túl nagy anyagi terhet jelentene Magyarországnak – a válaszadók 70 százaléka egyetért. A fővárosiak többsége (60 százalék) ugyanakkor úgy látja, hogy a sporteseményhez szükséges infrastruktúra javarészt már megépült. A megkérdezettek ugyancsak hatvan százaléka büszke lenne, ha az ország olimpiát rendezhetne. Elsöprő többségben vannak az így gondolkodók a fideszesek között (77 százalék), utánuk a pártnélküliek (60), DK (56), a Tisza Párt (49), majd a Mi Hazánk (48) szavazói következnek. A magyar népesség 60 százaléka pedig egyenesen úgy látja, egy olimpia rendezésével javulna Magyarország nemzetközi megítélése.
Az elemzéshez 2024. szeptember 28 és október 8. között személyes megkereséssel kérdeztek meg 1000 főt a Závecz Research segítségével. A mérés életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív a felnőtt lakosságra. Az adatok alapján 2023-hoz képest 2024-ben kevésbé érvényesül az Orbán-kormányt felmentő mechanizmus, mivel az EU és a háború szerepe is visszaszorult.
