Itthon HVG 2024. augusztus. 31. 07:41

Sokat ártott a magyar karmelitáknak a bőkezű kormányzati támogatás - mondja a szerzetesrend külföldre távozni készülő papja

Fél éves vívódás után megrázóan őszinte interjút adott a magyar karmelita rend belső problémáiról a Szemlélek blognak a közösség egyik papja arról, mi vezetett oda, hogy a húsz éve még tízszer akkora közösségnek ma már csak három aktív tagja van Magyarországon. Az okok egyike, hogy a hatalom elkényeztette a rendet.

Imre atya az interjúban nem csak arról beszélt, hogy a magyar karmelita rend (amelynek hajdani kolostora a Várban ma Orbán Viktor munkahelye) az idősebbek halála miatt fogyatkozott meg, hanem arról is, hogy az anyagi „túltámogatásuk” is hozzájárultak a rend felmorzsolódásához. Az elmúlt 20 évben csatlakozott 8 új szerzetes közül csak egy maradt meg, de a régiek is sorra hagyták el a közösséget, így három kolostorukat is bezárni kényszerültek. Ő maga pedig azt tervezi, hogy külföldre költözik.

Az interjú főként a rend belső problémáiról szól, de van egy „közérdekű” része, ahol arról is szó esik, mennyire romboló hatása volt a kormánytól kapott bőkezű támogatásoknak. A pap az angyalföldi rendházuk és a templomfelújtás esetét hozza fel erre konkrét példaként, amely a kapott milliárdok ellenére immár nyolcadik éve zajlik. Csakhogy közben “elfogyott” a rend a beruházás mögül.

Budapesti rendház

1895-ben Soós István győri házfőnök atya vezetésével missziót tartottak a kármeliták a budapesti Terézvárosban. Meggyőződve a munkásnép szomorú erkölcsi állapotáról P. Soós elhatározta, bár egy fillérje sem volt, hogy az Angyalföldön rendházat és kápolnát hoz létre. István atya szívében az apostolok tüze égett. 1895 Jézus Szentséges Szíve ünnepén a telek a Rend tulajdona lett (Huba u.).

„Ha jól tudom, a római vezetés két éve leállíttatta az építkezést, arra hivatkozva, hogy az túlságosan megterheli a rendi közösség életét. Az építkezés mégis folytatódott, és alapvetően nem változott semmi” – mondja az interjúban a pap, majd hozzáteszi: 

A Huba utcai rendház és a templom 125 éve épült az akkor ott élő szegény munkások szolgálatára. “Eléggé lepusztult az épület: olyan hideg volt ott növendékkoromban, hogy 12 fok volt télen az étkezőben. Kétségkívül reménykedtünk egy lehetséges felújításban, amihez meg is kaptuk a forrást az államtól. Kezdetben úgy volt, hogy 1-2 év lesz az átalakítás időszaka. Aztán persze mindig jöttek a gondok, baj volt az alapozással, mindennel. Elvileg az építkezést be kellett volna fejezni a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kezdetére, de még ma sem adták át a beruházást. Talán majd ezen az őszön sor kerül rá. Több dologgal nem tudtam szimpatizálni, ami ezt a felújítást jellemzi, mert

úgy éreztem, hogy felesleges, luxus dolgokra mentek el jelentős összegek.”

A szerzetes ezzel kapcsolatban idézi a rendalapító, Avilai Szent Teréz szavait, aki azt írta: “azt kívánom, hogy amely napon valami fényes épülettel elkészültök, dűljön össze az egész, s feltéve, hogy valamennyien a kegyelem állapotában vagytok, temessen mindnyájatokat romjai alá. Ezt komolyan mondom, s erre igazán kérem Istent. Nagyon csúnya dolog az, leányaim, ha szegény emberek vagyonából nagy házakat építünk. Ne engedje az Úristen, hogy ez nálunk megtörténjék! Ellenkezőleg, legyen a mi házunk mindig mindenben szegény és kicsiny. Utánozzuk ebben legalább annyira-amennyire a mi királyunkat, akinek nem volt más hajléka, mint a betlehemi istálló, amelyben született és a keresztfa, amelyen meghalt. Ezek a hajlékok pedig ugyancsak nem voltak kényelmesek! Hogy mások nagy kolostorokat építenek, ahhoz nekünk semmi közünk. Az az ő dolguk. Más a rendeltetésük, s bizonyára szent célok lebegnek szemeik előtt.

A karmeliták igazi világa nem Budán van

Csak nevében karmelita az Orbán Viktor által használt, korábban kaszinóként és tekepályaként is használt budavári épület. Van viszont karmelita kolostor Angyalföldön és két vidéki helyszínen; a szerzetesek pedig ma is aktívak, noha nincsenek sokan.

Imre atya nem akar kilépni a rendből, azért távozna külföldre, mert „egy ideje azt kezdtem érezni, hogy már nem a Szentlélek vezet bennünket, hanem másfajta érdekek vagy a pénz”. De reméli, hogy egyszer visszatérhet.

(Nyitóképünkön az “igazi” Karmelita kolostor a Várban.)

Hirdetés
hvg360 Rácz Gergő 2024. december. 18. 12:30

Varga Mihály lesz a magyar eurómessiás?

A pénzügyminiszter átállása a monetáris világba felveti annak lehetőségét, hogy <strong>Magyarországon is az euró legyen a fizetőeszköz</strong>. Sok politikai és gazdasági szereplő támogatja ezt, előreszaladni azonban nem érdemes: a leendő jegybankelnök nem kötelezte el magát egyértelműen, és a múltból kiindulva az se garantálható, hogy adott lenne a kormányzati szándék.