A kormány határozatban adott irányelveket az ENSZ Közgyűlés 79. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség tevékenységéhez.
A csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent szöveg szerint a küldöttség a közel-keleti konfliktus kapcsán azt képviseli, hogy biztosítani kell, hogy a világon sehol se történhessenek olyan brutális terrortámadások, mint Izraelben 2023. október 7-én, el kell kerülni a konfliktus eszkalációját, a nemzetközi humanitárius joggal összhangban azonnal és előfeltételek nélkül szabadon kell engedni valamennyi túszt, és biztosítani kell a polgári lakosság, valamint a civil infrastruktúra védelmét. Itt a kormány külön kiemeli, hogy „a tárgyalások és szövegezések során a kiegyensúlyozottság érvényesüljön az egyoldalú felelősségre vonás helyett”.
Ami az ukrán–orosz konfliktust illeti, képviselni fogják, hogy Magyarország elítéli az orosz katonai agressziót, és határozottan kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett [ami a nemzetközi jog szerint a Krím és Kelet-Ukrajna Ukrajnához tartozását jelenti], valamint hogy Magyarország számára a szomszédos országban folyó háború nagy biztonsági kockázatot jelent, ezért érdekeltek vagyunk ennek a konfliktusnak a mielőbbi békés lezárásában, és egyértelmű érdekünk a fenntartható ukrajnai béke mielőbbi létrejötte. Ez ellentmond számos magyar politikus többszöri kijelentésének, akik szerint Ukrajnának fel kellene adnia orosz megszállás alá került területének egy részét.
Magyarország álláspontja az, hogy az ENSZ rendszerének más nemzetközi szervezetekkel való kapcsolata – „ahogy azt a közelmúlt válságai kapcsán a nemzetközi közösség által adott multilaterális válaszreakció hiányosságai is megmutatják” – reformokra szorul. Hazánk ennek érdekében „kész a nyitott együttműködésre”.
A küldöttségnek emellett az ENSZ közgyűlésén támogatnia kell „a férfiak és a nők közötti egyenlőség, valamint a nők helyzetének előmozdítását, valamint a gyermekek jogainak védelmét”, hangsúlyoznia a család fontos társadalomépítő szerepét és a család intézménye megerősítésének szükségességét. Fel kell lépnie „a hagyományos szemlélet mentén a női-férfi nemekre, valamint a családmodellre vonatkozóan és a női-férfi dichotómiát [azaz azt, hogy e két fogalmon kívül nincs semmilyen közbülső változat] kibővíteni célzó törekvésekkel szemben, egyúttal az egyezményes nyelvezet kiterjesztésére irányuló javaslatok ellen a szexuális reproduktív egészség és jogok, s a szexuális nevelés kérdései kapcsán egyaránt”.