Ügydöntő szavazást tartanak Terézvárosban a társasházi lakások Airbnb típusú szálláshelyként való kiadásának betiltásáról. Sok kerületi számára azonban a rövid távú lakáskiadás jelenti a megélhetést, és azzal érvelnek, hogy ők adják Terézváros költségvetésének három százalékát. Ezért most kampányt indítottak, és aktivistákat is toboroznak, hogy „megnyerjék a szavazást, és példát mutassanak a többi kerületnek”.
„Áldás vagy átok az Airbnb? Tiltsuk be vagy hagyjuk békén?” – tette fel a kérdéseket Soproni Tamás, a VI. kerület polgármestere korábbi Facebook-posztjában, amelyben bejelentette, hogy szeptemberben ügydöntő szavazást tartanak a kerületben a társasházi lakások Airbnb típusú szálláshelyként való kiadásának betiltásáról. A teljes tiltás azért merült fel, mert Terézvárosnak nincs eszköze arra, hogy ellenőrizze, egy lakást pontosan hány napra adnak ki egy éven belül. Fontos, hogy a szavazás ugyan nem minősül a választási törvény szerinti helyi népszavazásnak, de a konzultáció lezárulta után és annak eredménye alapján a képviselő-testület a témában rendeletet kíván alkotni, amit viszont be kell tartani.
A tervek finoman szólva sem arattak osztatlan sikert a kerületi Airbnb-tulajdonosok körében, akik Hagyjuk élni Terézvárost! szlogennel indítanak kampányt a szavazás ellen. A kérdésről csütörtök este eredetileg zártkörűre tervezett kampánynyitót és aktivistatoborzót is tartottak, amelyre végül a hvg.hu is meghívást kapott.
„Van itt köztünk rengeteg olyan ember, akinek vagy ez az egyetlen bevételi forrása, vagy ez a nyugdíj-kiegészítése. Nem értjük, hogy miért szúrja ez a tevékenység a szemét Terézváros vezetőinek” – mondta Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének (MAKE) elnöke, aki félórás előadásban fejtette ki a teljes korlátozás ellen szóló érveket, hogy a jelen lévő több tucat aktivista fel legyen vértezve az elkövetkezendő néhány hétre. A MAKE és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége által indított kampány célja a kerületi lakosok hiteles és korrekt tájékoztatása az átgondolt döntés érdekében.
A szálláshely-tulajdonosokat elmondásuk szerint váratlanul érte a polgármester augusztusi bejelentése, hiszen a júniusban újraválasztott Soproni korábban még azt nyilatkozta, hogy nincs ilyen drasztikus terve az önkormányzatnak. Azt egyébként Soproni is elismeri, hogy ez egy összetett kérdés, szerinte mindkét oldalon állnak érvek. Rengetegen dolgoznak például rövid távú szálláshelyeken házigazdaként, takarítóként, az önkormányzat tavaly 670 millió forint idegenforgalmi adót szedett be az ilyen típusú szálláshelyektől, ugyanakkor véleménye szerint rengeteg problémát okoznak az ott élőknek, és részben ezek hatására ürülnek ki a belvárosi kerületek. Soproni korábban külön említett egy házat az Oktogonon, ahol ma már csak egyetlen „igazi lakó” van, minden más lakást Airbnb-ként használnak.
A téma már a kormányoldalon is szóba került: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter néhány napja arról beszélt az Indexnek, hogy a rövid távra kiadott lakások csökkentik a kínálatot, magasabb lakásinflációt okoznak, és megnehezítik a lakáshoz való hozzáférést.
Ezekre az érvekre Schumicky is kitért a kampánynyitón. A KSH adataira hivatkozva arról beszélt, hogy Budapest belvárosában nincs lakhatási válság, mert a fővárosban nem nőttek annyira az albérletárak, mint országos szinten, ráadásul a belvárosi kerületek árai arányaiban nézve a budapesti átlagtól is elmaradnak. Kifejtette, hogy elenyészően kevés Airbnb van Budapesten, nagyjából a lakásállomány 1,5-2 százalékát teszik ki, tehát minimális a piaci hatásuk.
A terézvárosi önkormányzat adatai szerint egyébként a VI. kerületben 2200* legális rövid távú szálláshely üzemel, amely közel 8%-a az összes lakásnak.
Az idegenforgalmi adót és az építményadót összeadva nagyjából egymilliárd forintot fizetnek be az Airbnb-tulajdonosok Terézváros évi 30 milliárdos költségvetésébe.
„Ez azt jelenti, hogy három százalékát a VI. kerület költségvetésének mi álljuk.
Mi valamennyien vállalkozók vagyunk, három százalék tiszta profitért a fenekünket a plafonba vernénk” – mondta a MAKE elnöke.
A lakók szempontjából arról beszélt, hogy a statisztikák szerint a hatodik kerületi Airbnb-s lakások háromnegyede maximum háromszobás, nem ezek okozzák a problémát, hanem a legolcsóbb szállásokat kereső, nagy tömegben érkező bulituristák. Ők inkább a tíz-tizenkét férőhelyes hostelekben szállnak meg, amik gond nélkül működhetnek a társasházakban, esetenként szabálytalanul. Az aktivisták kiemelték, ők több olyan hostelt is találtak, amely vagy nincs auditálva, vagy több ággyal működik, mint amennyivel be volt jelentve, vagy szabálytalanul, egyéb magánszálláshelyként hirdeti magát.
Megoldási javaslatként Schumicky elsősorban az illegális szálláshelyek visszaszorítását említette. Szerinte, ha az általuk befizetett adóból az önkormányzat felvenne két alkalmazottat, akkor lenne erőforrásuk ellenőrizni ezeket a pihenőhelyeket. Illetve felhívta a figyelmet az ötödik kerület példájára, ahol évek óta nem bántják a már meglévő magán- és egyéb szálláshelyeket, csak az újak nyitását nehezítik meg. Állítása szerint ezeket az ötleteket a kerület vezetésének is tolmácsolták, de nem sikerült meggyőzni őket.
„Azért vagyunk itt, hogy ezt a szavazást megnyerjük, és példát mutassunk a többi kerületnek, illetve a kormánynak is” – fejezte be előadását.
Az Airbnb-k sorsáról a szavazás szeptember másodikától kezdődően két héten át tart majd, a 16 év feletti, állandó lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kerületiek online, illetve személyesen is leadhatják voksaikat. A szavazást megelőzően a kerület egy kiadványt juttat el számukra, benne a tiltás mellett és ellen szóló érvekkel, továbbá a kerület konferenciát is szervez a témában.
*Cikkünk előző verziójában tévesen szerepelt a rövid távú szálláshelyek száma.
