Közös nyilatkozatot tett a magyar miniszterelnök és a NATO főtitkára.
Közös nyilatkozatot tett szerdán délelőtt Orbán Viktor és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, miután a katonai szövetség vezetője váratlanul Budapestre érkezett. Stoltenberg gépe kedd este szállt le, Orbán pedig először hétfői interjújában beszélt a látogatásról, ezután került fel a hír a NATO honlapjára is.
“Közismert okokból magas reputációja van a főtitkárunknak Magyarországon” – kezdte a nyilatkozatot Orbán és elmondta, áttekintették az ország és NATO viszonyát, jelenleg 1300 magyar katona vesz részt a szövetség valamelyik hadműveletében. Minden vállalt kötelezettségünket teljesítünk, a védelmi kiadások meghaladják a GDP 2 százalékát, ellátunk légtérrendészeti feladatokat a régióban, és összekötő NATO-nagykövetség vagyunk Közép-Ázsia felé. Ezeket a vállalásainkat a jövőben is teljesíteni fogjuk.
Az orosz–ukrán háború ügyében a magyar álláspont közismerten eltér a többi NATO-tagállamétól, ezt Magyarország tudomásul veszi, és Orbán hálás a főtitkárnak azért, hogy az álláspontját minden fórumon elmondhatja.
Magyarország nem kíván blokkolni olyan döntéseket a NATO-ban, amelyek bár eltérnek a szerintünk észszerű döntésektől, de a többi tagállam szorgalmazza”
– mondta a miniszterelnök.
Orbán büszkén bejelentette, hogy Stoltenberg a tárgyaláson megerősítette, nem lehet kötelezővé tenni a tagállamok számára a NATO területén kívüli akciókban való részvételre. Igaz, ez eddig sem volt kötelező, a miniszterelnök azonban úgy értékelte, fontos garancia ez most Magyarország számára, aminek kiemelten nagy jelentősége van a vasárnapi, “békepárti” választási eredmények fényében.
Stoltenberg Oroszország brutális agressziójaként hivatkozott a háborúra, és elmondta, bízik benne, hogy az ukrán katonák kiképzéséről és az anyagi támogatásról is sikerül hamarosan új megállapodást kötni. Hozzátette, Magyarország sem anyagi szinten, sem magyar állampolgárok révén nem vesz majd részt az ukrán katonai támogatásban vagy a kiképzésekben, ezt a döntést a NATO tiszteletben tartja.
Oroszország inváziója Ukrajnával szemben rendkívül sok kérdést felvet, mindig lesznek összesűrűsödött időpillanatok” – mondta Orbán, aki szerint sikerült fair megállapodást kötni a főtitkárral. Ettől még lesznek szerinte a háborús bevonódás lehetőségét felvető pillanatok, de arra garanciát vállal, hogy ilyen helyzetekben az ország szempontjait képviseli majd. “Szerencsénkre a NATO alapdokumentumai szerint a területén kívüli bármilyen akcióban való részvétel csak önkéntes lehet, így marad manőverezési lehetőségünk” – tette hozzá.
“32 szövetséges van a NATO-ban, időnként vannak eltérő vélemények, ezeket sikerül meghaladni és közös, előre mutató megoldást találni” – válaszolt Stoltenberg a Reuters arra vonatkozó kérdésére, hogyan lehet egységben működni, amikor egy tagállam (Magyarország) olyan kifejezéseket használ, mint az “őrült”, amikor a NATO ukrajnai erőfeszítéseiről beszél.
Előzetesen a vizit pontos céljáról nem közölt információkat a NATO, a főtitkár azonban a Bukaresti Kilencek (B9) rigai csúcstalálkozóján megosztott pár részletet. Az Euronews tudósítása szerint Stoltenberg azt mondta, főtitkárként a munkája része, hogy meglátogassa a NATO-tagországok vezetőit, és megbizonyosodjon arról, hogy egyetértenek-e. Ez utóbbi egyáltalán nem biztos, hiszen az elmúlt években számtalan feszültség terhelte a katonai szövetség és Magyarország viszonyát.
Először Finnország, majd Svédország csatlakozásának akadályoztatása verte ki a biztosítékot több NATO-tagállamban, de az sem tett jól, hogy a kampányban a magyar kormány folyamatosan azzal riogatott, hogy a NATO belecsúszik az ukrán háborúba. Orbán az elmúlt hetekben arról is beszélt, a magyar diplomácia feladata megoldást találni arra, hogy a NATO tagjaként Magyarország ne vegyen részt a szövetség területén kívüli katonai missziókban, erről itt írtunk bővebben:
Stoltenberg 2014 óta tölti be a NATO-főtitkári tisztséget, és egyértelművé tette, hogy nem pályázik újabb ciklusra. A magyar kormány azt már korábban kijelentette, hogy nem támogatja, hogy Mark Rutte volt holland miniszterelnök legyen az utód. A magyar miniszterelnök ezt a Mandinernek azzal magyarázta, hogy Rutténak volt két mondata, “amit a magyarok nem bocsátanak meg neki”. Először azt mondta, hogy a magyarokat ki kell zárni az Európai Unióból, aztán pedig azt, hogy Magyarországot le kell térdeltetni, tette hozzá.
Orbán szerint a magyaroknak az a feltétele az új főtitkárral szemben, hogy tartsa tiszteletben, hogy a magyarok nem vesznek részt a NATO területén kívüli hadműveletekben.
Nyitóképünkön Orbán Viktor és Jens Stoltenberg a mai találkozón. Fotó: Reviczky Zsolt
