Választási kampányfogásnak minősítette, ezért élből elutasította az Országgyűlés szakbizottságának kormánypárti többsége az ellenzék kezdeményezését, amely alapján megfoszthatnák hivatalától Sulyok László államfőt. Ezért nem is javasolják az eljárás elindítását – ezt a Fidesz–KDNP-s többség az esti titkos szavazáson is várhatóan jóváhagyja, így nem is kerül a téma az Alkotmánybíróság elé, ahol dönthetnének róla.
Az Országgyűlés Sulyok Tamás köztársasági elnök tisztségétől való megfosztására irányuló eljárást nem indítja meg – ezt az egymondatos határozati javaslatot hozta hétfő délelőtti ülésén az Országgyűlés igazságügyi bizottsága: Ezt terjesztik a parlament plenáris ülése elé, ahol hétfő este 17 órától titkos szavazással erősítheti meg a kormánypárti kétharmad a döntést, amely értelmében
a Fidesz–KDNP-s többség már a folyamat elején blokkolná az ellenzéki kezdeményezést, amellyel leválthatnák posztjáról az államfőt, így el sem jut majd a kérdés az érdemi döntés meghozatalára jogosult Alkotmánybírósághoz.
Az államfő közjogi felelősségre vonásának, így a leváltásának lehetősége 2012 óta az Alaptörvényben létező jogi kategória. Ilyen, az elnöki tisztségtől megfosztási eljárást kezdeményezett most a Demokratikus Koalíció (DK) Sulyok Tamás ellen, aki az ellenzéki párt olvasatában azért vált méltatlanná, mert állításuk szerint még évtizedekkel ezelőtt, ügyvédként „földmutyihoz” asszisztált.
Dobrev Klára, a DK EP-képviselője ezt azzal indokolta, hogy szerinte Sulyok „a csongrádi földmaffia tagja volt”, mivel a 2000-es évek elején ügyvédként ellenjegyzett olyan szerződéseket, amelyek révén strómanokon keresztül külföldi tulajdonba kerülhetett volna több mint száz hektár termőföld. Az államfő hivatala is reagált a vádakra. Azt írták, Sulyok ügyvédi tevékenysége során a hatályos jogszabályoknak és ügyvédi esküjének megfelelően járt el, nincs takargatnivalója. Az ügyet a Dobrev által átadott iratok alapján az ügyészség is vizsgálja, ám valószínű, hogy ha történt is bűncselekmény, az már régen elévült.
Akárhogy is, az ügyben az államfő morális felelősségét minimum felvető DK-nak a megfosztási eljárás az egyetlen lehetősége az elnök „visszahívására”. A folyamat első lépcsője az, hogy az országgyűlési képviselők egyötöde – ami legalább 40 fő, de a DK 51 ellenzéki képviselő támogatását szerezte meg – írásban kezdeményezi. Ez meg is történt. Persze akármire hivatkozva nem lehet megfosztási eljárást kezdeményezni, erre az Alaptörvény szerint két esetben van lehetőség: ha a köztársasági elnök „az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértette”.
Az ellenzéki képviselők indítványa ki is fejti, Sulyok ott sérthette meg az Alaptörvényt, hogy az kimondja: „A természeti erőforrások, különösen a termőföld […] a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.” Az indítvány emellett felveti a gyanúját annak is, hogy Sulyok megsérthette az akkor hatályos, 1994-es földtörvényt, és talán még az Alkotmánybíróságról szóló 2011-es törvény összeférhetetlenségi szabályait is. Ezek már elévülhettek, bár ezt az ügyészség még vizsgálja, azonban büntetőeljárás úgysem indítható hivatali idejében államfő ellen.
Valójában az Országgyűlés igazságügyi bizottságában dől el, elindul-e az egész eljárás. A bizottság ugyanis a nyilvánosság kizárásával, zárt ülésen azt vizsgálja, megfelel-e a kezdeményezés a formai feltételeknek, vagyis az Alaptörvényben előírtak szerint elindulhat-e a folyamat. Ez az első olyan pont, ahol
elbukhat a kezdeményezés, ha a kormánypárti többségű testületben úgy ítélik meg, hogy az indítvány „formai hibás”.
A jelek szerint éppen ez történt hétfő délelőtt. A bizottság által készített határozat javaslat indoklása elsőként felhívja a figyelmet arra, hogy az üggyel összefüggésben Dobrev Klára feljelentést is tett az ügyészségen, de a Központi Nyomozó Főügyészség 2024. június 6. napján kelt határozatával elutasította azt. Továbbá rögzítik, hogy „a kezdeményezésben szereplő cselekmények nem állnak összefüggésben Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnöki tevékenységével, ezért a szándékos törvénysértésekre hivatkozás tekintetében a kezdeményezés szabályszerűsége és megalapozottsága eleve kizárt”. Végül az indoklásban további megállapításokat is tettek, miért nem felel meg a bizottság szerint tehát „formai okokból” az ellenzéki indítvány.
A bizottsági indoklás szerint „a kezdeményezésben előadottak alapján sem törvénysértésre, sem bűncselekmény elkövetésére következtetni nem lehet”, továbbá kifejtik, hogy „az a következtetés sem vonható le, hogy a hivatkozott jogügyletek célja a jogszabályi rendelkezések szándékos kijátszása volt”. Végül az utolsó érv az alábbi:
Az ellenzéki országgyűlési képviselők kezdeményezése nyilvánvalóan alaptalan, visszaélésszerű, egyszersmind az Alaptörvényben szereplő megfosztási eljárás jogintézményéhez méltatlan.
Íme az Igazságügyi Bizottság határozati javaslata:
Igazságügyi Bizottság határozati javaslata by HVG on Scribd
Az igazságügyi bizottság tehát ezt a fenti tartalmú határozati javaslatot nyújtja be az Országgyűlésnek, amelynek hétfői plenáris ülésén ismertetik, hogy a vizsgálatuk alapján megindulhat-e az eljárás vagy sem, és az államfő maga is hozzászólhat 5 percben. Ezután az Országgyűlés a határozati javaslatról vita nélkül dönt, méghozzá titkos szavazással. Ez is egy pont, ahol ismét elbukhat az ellenzéki javaslat, hiszen a megfosztási eljárás megindításához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A parlamenti szavazás után a folyamat újabb lépcsője következne, ha eljutnánk odáig. Abban az esetben, ha az indítványt rendben találta az igazságügyi bizottság, és az eljárás megindítását célzó határozati javaslatot az Országgyűlés kétharmados többséggel meg is szavazta, az ügy az Alkotmánybíróság elé kerül. Az ügy ezen pontján fontos részlet, hogy az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a megfosztási eljárás befejezéséig a köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit. Az eljárás érdemi részét ugyanis ez a testület folytatja le, vagyis Sulyok esetében magát a döntést annak a grémiumnak kellene kimondania, amelynek államfővé választás előtt maga is tagja, sőt az elnöke is volt. Ettől még elfogulatlanul kellene döntést hozniuk, a jogszabályok szerint „soron kívül”, bár ehhez nincs konkrét határidő rendelve.