Nehéz úgy elhinni a Békemenet szervezőinek a szombati vonulásról mondott becslését, hogy rendre túlbecsülik – akár többszörösen – a jelenlévők számát, ráadásul létszámtól függetlenül hajlamosak az éppen aktuális menetet az addigi legnagyobbnak tartani.
A Békemenet ismét óriási erőt mutatott fel, mára mozgalomból intézménnyé vált – mondta Fricz Tamás politológus a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. A Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója
a jubileumi, tizedik meneten résztvevők számát 300-500 ezer közöttire becsülte.
Fricz azt is mondta, hogy az idei menet a nagyobbak közé tartozott, “talán a legnagyobb tömeg most volt”. Úgy vélte, az ellenzéki “vészmadárkodókra” rácáfolva – ugyanúgy több százezren vettek részt a Békemeneten, mint az elmúlt tizenkét évben bármikor.
A szervező fenti kijelentései alapján ugyanakkor nem lehetünk biztosak lényegében sem abban, hogy 3-500 ezer fős volt a tömeg, sem pedig abban, hogy ez lehetett a legnagyobb Békemenet, és abban sem, hogy annyian voltak, mint bármikor máskor.
A Békemenetek sajátossága ugyanis, – azon túl, hogy bármely politikai nagygyűléshez hasonlóan mindig számháború indul róla, hogy mennyien lehettek – hogy a szervezők össze-vissza becsülték eddig is jelenlévők számát, és gyakran túlzó adatot mondtak.
A már évtizedes múltra visszatekintő, általában választások idején megfigyelhető és a Fidesz és Orbán Viktor mellett kiálló politikai protestrendezvény szervezői például legutóbb, amikor vonulós menet volt, két évvel ezelőtt úgy becsülték, hogy
2022 március 15-én is félmillióan voltak, vagyis máris sántít, hogy az idei lehetett a legnagyobb Békemenet.
Ráadásul szervezők rendre túlbecsülik a résztvevők számát, volt már például egymilliós becslésük is – ez persze még mindig jóval kisebb matematikai baki, mint Rákay Philip 2002-es, emlékezetes becslése a Kossuth téri “kétmilliós” Fidesz-nagygyűlésről.
Két éve a Lakmusz tényellenőrző portál szedte össze az addigi nyolc Békemenet számait – azokat, amelyeket a szervezők közöltek, és azokat, amelyek más forrásból származtak, így próbáltak reális képet adni. Összeállításukból pedig kiderült, hogy
már a legelső, 2012-es menetnél erősen túlbecsült volt az egyik szervező, Bencsik András egymilliós száma, mert a rendőrség szerint csak 400 ezren voltak.
Később a számháború folytatódott: a 2013 október 23-i menetet például Széles Gábor becsülte egymilliósra, de a térinformatikai modelles számítások szerint csak 150 ezren lehettek. Összességében a Lakmusz számításai és adatai szerint
2014-ben voltak a legtöbben (kb. 440-460 ezren), és 2018-ban a legkevesebben (kb. 60 ezren) Békemeneten.
Ahogy arról a hvg.hi is írt, az első, 2012-es Békemenet arról volt híres, hogy Orbán Viktor kormányfő az év végén úgy emlékezett vissza: ha nincs a Békemenet, talán már nem ő lenne a miniszterelnök, mert kormánya nem élte volna túl a támadásokat.
A 2014-es választásokig még újabb öt Békemenetet rendeztek. A közvetlenül a választás előtt, március 29-én Budapesten tartott Békemenet a nevével ellentétben nem volt mindig és mindenkor békés:
Még abban az évben, 2014 őszén olyasmi fordult elő, amire addig nem volt példa: a Fidesz megkérte a szervezőket, hogy ne szervezkedjenek, mert a kormánypártok nem akarnak konfrontálódni a netadóra érzékeny fiatal rétegekkel.
Hosszú szünet után csak a következő parlamenti választás előtt, 2018. március 15-én indult útnak az újabb Békemenet. Azután 3 év kihagyás után a 2021. október 23-i Békemenet volt a következő, majd jött a 2022. március 15-i, és végül az idei.
A rendezvényről tudósításunkat itt olvashatja vissza, a színpadra állított nemzeti giccset itt elemeztük, Orbán Viktor beszédét itt véleményeztük, és videót is forgattunk a helyszínen, ami ebben a cikkünkben nézhető meg:
