Itthon hvg.hu 2024. május. 07. 05:55

Matematikával folytatódik az érettségi

A hétfői magyarhoz hasonlóan matekból is idén először vizsgáznak az új Nemzeti alaptanterv alapján a tanulók.

Kedd reggel matematikával folytatódik az idei érettségi, a magyarhoz hasonlóan matekból is idén először az új, 2020-as Nemzeti alaptanterv alapján vizsgázhatnak a tanulók – írja az Eduline.

Az új tanterv csökkenti az elvárt tudást, ehelyett az egyéni kreativitásra és az aktív problémamegoldásra helyezi a hangsúlyt. Középszinten 69 047-en érettségiznek matekból, emelt szinten pedig 6616-an. A vizsga szerkezete változatlan, bár a témakörök némileg változtak, az alapvető pénzügyi ismeretek már a középszinthez tartoznak az emelt helyett, néhány témakört pedig jelentősen megcsonkítottak, például a függvényeket és a koordinátageometriát.

A magyarral szemben a matekérettségi csak 3 órás, de ugyanúgy két részből áll. Az első részben összesen 12 rövid feladatot kell megoldaniuk a vizsgázóknak 45 perc alatt. A feladatlap második felének megoldására 135 perc áll a diákok rendelkezésére. Ennek a résznek az elején három, egyenként 9–14 pontos feladat vár a vizsgázókra, valamint három darab, egyenként 17 pontos feladat, utóbbiak közül szabadon választhatnak kettőt a diákok. Emelt szinten a feladatlap második fele öt feladatból áll, amelyből négyet kell megoldaniuk az érettségizőknek. Fontos, hogy a diákok a megfelelő helyen jelezzék, melyik feladatot nem szeretnék megoldani, ha ezt elmulasztják, a javító tanár automatikusan az utolsó feladatot nem fogja figyelembe venni – emlékeztet az Eduline.

Középszinten a témakörök az alábbi, hozzávetőleges arányokkal fordulhatnak elő:

  • Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok: 20%
  • Számelmélet, algebra: 25%
  • Függvények, az analízis elemei: 15%
  • Geometria, koordinátageometria, trigonometria: 25%
  • Valószínűségszámítás, statisztika: 15%
Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.