Az ELTE, a BME és a Zeneakadémia tanárai csatlakoztak eddig a követelésekhez, ugyanakkor nem sokkal jobb a bérhelyzet a modellváltáson átesett alapítványi egyetemeken sem.
Három nagy, a modellváltásnak nevezett alapítványi magánosítási hullámot egyelőre elkerülő neves felsőoktatási intézményben összesen durván 3000 oktató követel méltó, versenyképes egyetemi dolgozói béreket: azonnali béremelést, az anyagi megbecsültség hiányának megszüntetését, továbbá a zavartalan és színvonalas oktatás biztosítását a fenntartótól – írja a G7.
A kezdeményezéshez eddig az ELTE, a BME és a Zeneakadémia tanárai csatlakoztak, a másik kettő, állami fenntartásban megmaradt intézmény, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a különleges jogállású, a Miniszterelnökség alá tartozó Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatói egyelőre távol maradtak.
A felsőoktatás állami fenntartásban maradt részében uralkodó áldatlan állapotokról korábban mi is írtunk, az ELTE-dolgozóinak leveléből például kiderül, hogy egy frissen végzett, a közoktatásban elhelyezkedő tanár keresete magasabb, mint az őt korábban vizsgáztató egyetemi docensé. Hasonlóan lesújtóan nyilatkoztak a bérviszonyaikról az MTA fiatal kutató is.
A műegyetemen a helyzet még rosszabb is, mint az ELTÉ-n, ugyanis az utóbbi egyetemen a dolgozók 2023-ban képesek voltak már kiharcolni egy intézményi minimálbért, míg a BME-n ilyen nem történt. Ennek megfelelően amíg a mérnökök átlagfizetése bruttó 600 ezer forint körül van, addig egy egyetemi adjunktus a munkáltatói és a garantál bérminimumra való kiegészítéssel együtt sem keres többet bruttó 366 ezer forintnál.
A G7 írása szerint azonban az alapítványi egyetemeken sem sokkal jobb a helyzet, a Pécsi Tudományegyetemen a tanársegédek átlagfizetése bruttó 494 ezer forint volt, ami alig 12 ezer forinttal haladja meg egy az Aldiban újonnan kezdő fizikai munkát végző dolgozó fizetését, mely utóbbi ráadásul 12 hónapon belül automatikusan emelkedik.
