Döntés született az Európai Békekeret ötmilliárd eurós bővítéséről, de a magyar kormány ismét élt a konstruktív tartózkodás lehetőségével, így Szijjártó Péter szerint „továbbra sem kell politikai vagy pénzügyi terhet vállalni az ukrajnai fegyverszállításokból”.
Az európai uniós külügyi tanács elfogadta az Európai Békekeret összegének 5 milliárd euróval történő megemelését – közölte Szijjártó Péter. Közlése szerint Magyarország konstruktívan tartózkodott a szavazásnál, de erre is csak azért volt hajlandó, mert garanciát kapott, hogy „semmiféle terhet nem kell vállalni az ukrajnai fegyverszállítás finanszírozásából”.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint ez tehát azt jelenti, hogy „a ránk eső 50 millió eurót be kell fizetnünk, de annak felhasználási célját mi határozhatjuk meg”. A cél Szijjártó szerint többféle lehet, például a migrációval szembeni küzdelem érdekében a Száhel-övezet stabilitásának erősítése vagy a Nyugat-Balkán támogatása.
Elmondta még, hogy ugyan ez nem NATO-s tanácskozás volt, de mivel a legtöbb EU-tag a NATO-ban is benne van, és az amerikai külügyminiszter is csatlakozott az üléshez, ezért ott is elmondta, hogy reményét fejezte ki „az Egyesült Államok külügyminiszterének is arra nézvést, hogy soha nem fog sor kerülni a NATO-tagországok részéről katonák küldésére”.
A magyar kormányzat egyébként korábban is élt a „konstruktív tartózkodás” eszközével, amelynek lényege, hogy bár az EU közös kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó határozatokat egyhangúlag fogadják el, egy tagállam dönthet úgy, hogy tartózkodik a szavazástól, anélkül, hogy ezzel blokkolná az EU fellépését. Így volt ez például 2022-ben, az ukrán katonák uniós kiképzési programjánál is:
