Egyre több titkot gyárt a kormány: a 2022-es 24-gyel szemben tavaly már 28 olyan kormányhatározat született, amelyet azonnal titkosítottak. Így a kormány tagjain és egy nagyon szűk körön kívül ezekről jó eséllyel évtizedekig nem fogunk tudni. Senki, semmit.
Tavaly sokkal több titkos kormányhatározatot hozott a kabinet, mint egy évvel korábban, vagyis összébb húzta Orbán Viktor a Karmelitában a nyilvánosság függönyét – méghozzá pontosan 28-szor. A Miniszterelnöki Kormányiroda a hvg.hu közérdekű adatigénylésére válaszul ugyanis közölte: 2023-ban a kormány 28 titkos, úgynevezett háromezres kormányhatározatot hozott.
Ritkán ilyen rövid egy közérdekű adatigénylésre érkező válasz, mint ez, vagyis egy kétjegyű szám. Csakhogy a darabszámnál többet tényleg nem lehet közölni ezekről, mivel a kormányhatározatoknak nemcsak a tartalma titkos, vagyis “nemzeti minősített adat”, hanem már a címe is, mert abból kiderülhetne, milyen témáról szól.
Ezeknek a kormánydöntéseknek közös jellemzője, hogy négyjegyű jelölésük, a sorszámozásuk hármassal kezdődik, ezért is hívják őket “háromezres” határozatoknak. Ebből született tehát tavaly 28, ami nem tűnik soknak, főleg, hogy a kormány 2023-ban 1621 darab nyilvános határozatot is hozott. Ezeket nevezzük “ezres” határozatoknak. De vannak másmilyenek is:
| Nyilvános, nem nyilvános és titkos határozatok |
|
A fenti négyféle változatból tehát csak a háromezres határozatok azok, amelyek hivatalosan is titkosnak számítanak. A törvény szerint ezek nemzeti minősített adattá válnak, tartalmuktól függően 10, 20, vagy a “Szigorúan titkos!” pecsét ráütésével 30 évre. Utóbbi minősítés ráadásul kétszer is meghosszabbítható, így akár 90 évre is elzárva maradhatnak a nyilvánosság elől.
Egy kormányzati döntés ilyen szintű titkosításának általában van jogos, észszerű indoka, hiszen a háromezres határozatokban hadititkok, nemzetbiztonságot érintő információk lehetnek, ezek nyilvánosságra kerülése pedig veszélyeztetheti Magyarország érdekeit. De minősítéssel védhető a törvény szerint “Magyarország gazdasági tevékenysége” is, ami már elég tágan értelmezhető.
A háromezres határozatoknak egyedül a darabszáma ismerhető meg, ezt kérte ki a hvg.hu közérdekű adatigényléssel, ahogy korábban is, így a számuk évekre visszamenőleg követhető. A statisztikai adatokból kiderül, hogy a NER 2010-2023 közötti időszakában a 2021-es év 38 darabja alighanem rekord. A háromezresek száma évről évre hektikusan változik, de az látszik, hogy
némi csökkenés után – hiszen 2021-ben 38, 2022-ben pedig csak 24 volt – megint nőtt, tavaly 28-ra.
Az évenként változó számokból, ha kicsit messzebbről, 4 éves kormányzati ciklusokat vizsgálva nézzük őket, már egyértelműbb tendencia rajzolódik ki. A 2010-2014-es kormányzati ciklusban 72 ilyen döntés született, 2014-2018 között már 96, a 2022-ben véget ért ciklusban pedig már bőven 100 feletti volt a háromezres döntések száma.
A jelenlegi ciklus sem a transzparens kormányzati döntésekről híres, ráadásul a szabályozás nemrég innen mozdult el negatív irányba. A hvg.hu írt róla, hogy karácsony előtt, lopakodva elfogadott törvénymódosítások sorával szűkítette a kormányzás során keletkező döntések, adatok nyilvánosságát, megismerhetőségét a parlamenti kétharmad.
“A Magyarország elleni uniós jogállamisági eljárás kiemelten figyel az információszabadság érvényesülésére, ám ez nem akadályozza az Orbán-kormányt abban, hogy újabb és újabb jogi trükkökkel szűkítse a kormányzással kapcsolatos adatok megismerhetőségét” – mondta erről januárban a hvg360-nak a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós.
Szinte titokban kapott duplaannyi időt döntések eltitkolására a kormány, és mással is trükközhet
Az év elejétől hatályos, fű alatt végrehajtott jogi változtatásokkal a kormány célja, hogy a közvélemény nehezebben ismerjen meg közérdekű adatokat, pénzköltéseket. Emellett jön egy újabb szigorítás, amellyel egyes döntéseit tíz helyett húsz évig titkolhatja a kabinet. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint mindezzel folytatódik "a jogállamot semmibe vevő mélyrepülés".
Az Orbán-kormányok amúgy 2010 óta ciklusról ciklusra döntik meg saját titkosítási rekordjaikat. Sőt, jelentősen túlszárnyalják a baloldali kormányok 2006-2010 közötti időszakát is, amikor 4 év alatt összesen 51 háromezres határozat született: ebből a második Gyurcsány-kormány idején, 2006-2009 között 38, míg az azt követő Bajnai-kabinet bő egy éve alatt 13 darab.
A 2006-os év titkolózás szempontjából éles választóvonal volt, mivel azt megelőzően sokkal több titkot gyártottak a kormányok. A Medgyessy-, majd az első Gyurcsány-kormány 2002–2006 között egyetlen ciklusban 339 háromezres határozatot hozott. Előtte az első Orbán-kormány sem fogta vissza magát, hiszen 1998–2002 között még több, 380 titkos kormányhatározatot fogadtak el.
A ma már soknak tűnő, évi akár több száz titkos döntés is semmi viszont ahhoz képest, amit a rendszerváltás utáni első két ciklusban műveltek az akkori jobb- és baloldali kormányok. A Horn-kormány 1994–1998 között 486 háromezres döntést hozott, de az Antall-, majd a Boross-kabinet közvetlenül a rendszerváltás után 4 év alatt ennek is majdnem az ötszörösét, 2299 darabot.
Ahogy arról a hvg.hu korábban írt, a háromezres határozatok tartalma legtöbbször úgy derül ki, hogy maga a minősítő, vagy egy következő kormány feloldja a titkosítást. Az Antall-kabinet ilyen döntései közül is sokat később a Horn-kormány hozott nyilvánosságra. Így tudható, hogy több ilyen, titkos határozat született a rendszerváltás utáni években a bős-nagymarosi vízlépcsőről.
A 3008/2004. számú kormánydöntés titkosítását is a következő, a Gyurcsány-kabinet oldotta fel. Azóta tudjuk, hogy a honvédelmi miniszter vagy a meghatalmazottja – általában a légierő ügyeletes parancsnoka – a “Nemzeti Döntéshozó Személy”, aki hazai légtérben “a terrorista céllal eltérített polgári légijárművek megsemmisítéséről” dönthet, vagyis lelövethet egy utasszállítót.
A hvg.hu írt először arról, a minősítés alól már feloldott háromezres kormányhatározatról, amelyben egy hazai fejlesztésű, az internetes forgalmat kémlelő titkosszolgálati rendszer létrehozását engedélyezte 2002 őszén Medgyessy Péter kormányfő. A sokmilliárdos költségvetésű rendszerről szóló, 3073/2002. számú határozat 18 éven át volt „Titkos!” minősítésű:
Titkos kormányhatározatból tudtuk meg: Medgyessy Péter is elrendelt megfigyelést
A sokmilliárdos költségvetésű rendszerről, amelyet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fejlesztett és működtetett, egy 18 évig titkos kormányhatározatban rendelkezett Medgyessy Péter kormányfő. A titkosítás alól már feloldott kormányhatározatokba közérdekű adatigénylés után tekinthettünk be, két, Orbán Viktor által aláírtat is megnézhettünk.
