Az Országgyűlés többsége idén májusban döntött úgy, hogy 2023. május 26-tól a következő önkormányzati választások időpontjáig, azaz 2024. június 9-ig nem lehet választást tartani, ha megszűnik egy egyéni választókerületi képviselő megbízatása. Ehelyett az illetőt jelölő szervezet(ek) 2019-ben állított kompenzációs listájáról kaphatja meg valaki a mandátumot, ugyanúgy, mintha eleve listán bejutott képviselő távozott volna. Így például a főváros XII. kerületében sem választhattak új képviselőt Vágó István halála miatt.

A törvényt kifogásoló képviselők szerint ez a megoldás sérti az állampolgárok Alaptörvényben rögzített jogát, hogy a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással válasszák meg, és hogy minden nagykorú magyar állampolgárnak joga választónak és választhatónak lenni. Mivel így mandátumhoz juthat olyan is, akinek az adott választókörzethez semmi köze sincs, a választóknak az új képviselő személyének kiválasztására semmilyen befolyásuk nem lehet.

Az Ab Horváth Attila vezette öt tagú tanácsa szerint azonban az Országgyűlés széles döntési szabadsággal rendelkezik a választási rendszer megválasztása, a választási eljárás szabályainak megállapítása során. Korlátozás máskor is volt, például a járvány idején, sőt a törvény korábban is kimondta, hogy nem lehet időközi választást tartani az általános önkormányzati választások évében április 1-je és az általános választás napja között. Arra nem tér ki az indoklás, hogy ez azért nem több mint egy év kihagyást jelent.

Az igazságügyi miniszter az Ab-hoz írt levelében, és maga a testület is azzal érvel a vitatott megoldás mellett, hogy így akkor se marad betöltetlen a mandátum, ha nem lehet időközi választást tartani, de igazából nem látszik érv amellett, hogy miért nem lehet ilyet tartani. Az Ab hosszan magyarázza a lista értelmét, de nem tér ki az egyéni választókerületekben személy szerint megválasztott képviselők és a töredékszavazatok alapján listáról bekerültek közti különbségre, illetve egyáltalán nem reagál a panaszosoknak arra az érvére, hogy az adott lista egy – vagy közös lista esetén több – pártvezetőség döntése alapján állt össze, és az onnan most kijelölt képviselőnek esetleg semmi köze nincs ahhoz a választókerülethez, amelyet ezentúl képviselni fog. Lehet, hogy egyáltalán nem ismeri, és az ott élők sem ismerik őt.

Az Ab arra is hivatkozik, hogy az Alaptörvény értelmében a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvének érvényesítéséért elsődlegesen az Országgyűlés és a kormány felelős, „maga az alkotmányozó emelte tehát prioritássá azt, hogy a helyi önkormányzati választások során jelentős költséget takarítson meg”.

Mindezek alapján az Ab azt állapította meg, hogy az Országgyűlés az új szabályokkal nem sértette meg az Alaptörvényt. A választópolgárok 2019-ben a kompenzációs listára általános és egyenlő választójog alapján, közvetlenül és titkosan szavaztak, a kifogásolt törvény pedig „biztosítja azt, hogy időközi választásra vonatkozó moratórium ideje alatt az egyéni választókerületi mandátum betöltött legyen”. A módosításnak alkotmányosan elfogadható indoka volt, a közvetlenség elvének, valamint a választói akarat szabad kifejeződésének a sérelme nem áll fenn.