Magyarország gázellátásának nem lenne szabad a „háborús bűnös” Putyintól függenie – fogalmazott Kadri Simson. Azt is hangsúlyozta, hogy Orbánon kívül nincs még egy EU-s vezető, aki kezet fogna az orosz elnökkel.
Magyarországnak nagyobb erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy megszüntesse az orosz energiahordozók vásárlását – mondta az Európai Bizottság energiaügyi biztosa a Politico szerint. Kadri Simson úgy fogalmazott:
Magyarország gázellátásának nem lenne szabad a „háborús bűnös” Putyintól függenie, mert így ki van téve a Kreml rosszindulatú befolyásának.
A lap emlékeztetett: a Gazprom orosz gázexportőr a múlt hónapban bejelentette, hogy a magyar miniszterelnök és az orosz elnök pekingi tárgyalásait követően idén télen növelni fogja a földgázszállításokat Magyarországra. Erre a hírre reagálva Simson azt is hangsúlyozta, hogy
egyetlen politikai vezetőt ismerek Európában, aki kezet fog ezzel a háborús bűnössel.
Az energiaügyi biztos szerint az EU más tagállamai arra törekednek, hogy 2027-ig fokozatosan megszüntessék az orosz energiaimportot, épp emiatt sajnálatosnak nevezte, hogy Magyarország folytatja a Paks II. atomerőmű építését.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a kínai Orbán–Putyin-találkozó komoly diplomáciai botrányt okozott. A háború kitörése óta ugyanis a magyar kormányfő volt az első nyugati vezető, aki személyesen tárgyalt az orosz elnökkel.
Putyin és Orbán találkozójáról az orosz állami hírügynökség, a Ria Novosztyi közölt egy rövid videót. A felvételen a szinkrontolmács szünetének köszönhetően hallható, ahogy Orbán „katonai műveletnek” nevezte a háborút, de azt is mondta:
mentsük, amit menthetünk, mi készen állunk arra, hogy folytassuk az együttműködést”.
A videó elején látható volt, hogy Putyin nyugodtan ül, miközben Orbán izgett-mozgott, a tollát, a papírjait igazgatta. Rácz András Oroszország-szakértő szerint Putyin látványosan megalázta Orbánt, és „túl sok jót nem vetít előre, hogy a máskor akár ok nélkül is harcos magyar diplomácia hallgat az ügyben”.
Orbán és Putyin találkozója miatt David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete összehívta a NATO-tagállamok és Svédország budapesti nagyköveteit. A NATO-tagokat ugyanis egyre nagyobb aggodalommal tölti el Magyarország mélyülő kapcsolata Oroszországgal. David Pressman amerikai nagykövet azt mondta, „ha jogos biztonsági aggályaink vannak, elvárjuk, hogy komolyan is vegyék”.
Erre már jött diplomáciai válasz: Szijjártó Péter azt mondta, reméli, hogy Pressman arról is tájékoztatta kollégáit, hogy az USA minden eddiginél több uránt vásárolt Oroszországtól 2023-ban. Az észt miniszterelnök is kellemetlennek nevezte a megbeszélést, amire szintén reagált Szijjártó.
A hvg.hu közben úgy értesült, hogy Orbán telefonon előre tájékoztatta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt és Charles Michel Európai Tanács-elnököt arról, hogy Kínában Vlagyimir Putyinnal fog tárgyalni. Úgy tudjuk, jelezte azt is, hogy nem ő kezdeményezte a találkozót, és nem is tud előle kitérni. Az ügyben megkerestük a miniszterelnök sajtófőnökét, Havasi Bertalan az első kérdésünkre annyit válaszolt, hogy „a miniszterelnök minden ilyen találkozó előtt a Magyarország NATO- és EU-tagságából fakadó konzultációkat le szokta folytatni”.
Moszkvában érezhette magát Orbán Pekingben, ahol Putyin rezidenciáján találkozott az orosz elnökkel
Orbán Viktor továbbra is Pekingre és Moszkvára fogad, de elfordulhat, hogy ráfizet. Az EU-s vezetők közül csak a magyar kormányfő ünnepli a kínai fővárosban az Övezet és Út kezdeményezés 10. évfordulóját. Ez alkalmat teremtett arra is, hogy az ukrajnai háború kitörése óta először találkozzon az orosz elnökkel, amivel szintén kilóg az uniós sorból.