Az Európai Bizottság két kérdést tett fel a kormánynak az igazságszolgáltatási reformról abban a levélben, amelyet a múlt héten küldött el Budapestre, és ami miatt tovább csúszik az uniós pénzek kifizetése – értesült a Szabad Európa és a Népszava.

Az egyik a Kúria ügyelosztási rendjében a külső politikai beavatkozás lehetőségének kizárása. A bizottság már régóta sürgeti Magyarországot, hogy elektronikusan, egy algoritmussal osszák szét a bírák között a bírósági ügyeket. A magyar kormány azonban erre eddig nem adott százszázalékos garanciát, aminek a bizottság szerint az a következménye, hogy továbbra is bele lehet nyúlni manuálisan az ügyek kiosztásába a Kúriánál.

A másik kérdés a magyar bíróságoknak arra a jogára vonatkozik, hogy mindenféle korlátozás nélkül az Európai Bírósághoz fordulhassanak előzetes döntéshozatalért. Bár a magyar bírósági reform általában orvosolja ezt a problémát, a bizottság továbbra sincs teljesen meggyőződve arról, hogy a Kúria valóban nem tud minden bíróság esetében beavatkozni a folyamatba.

A Szabad Európa úgy tudja, hogy a levél elküldése óta már telefonon egyeztetett Didier Reynders igazságügyi biztos és Bóka János magyar EU-ügyi miniszter, és nem kizárt, technikai szintű egyeztetésre is sor kerül.

A csúszás miatt a korábban tervezett november 15-i dátum helyett november 21–22-én kerülhet a magyar igazságszolgáltatási dosszié a biztosi testület asztalára, feltéve, hogy a magyar kormány időben válaszol. A tét, hogy a bizottság pozitív értékelést ad-e a legfontosabb, úgynevezett horizontális feljogosító feltételnek teljesítésére, ami elvileg hozzáférést biztosítana közel 13 milliárd euróhoz.

Azért csak elvileg, mert ehhez még az úgynevezett „tematikus feljogosító feltételeknek” is eleget kell tenni. A Szabad Európa brüsszeli forrásai szerint a 13 milliárd euró nagyjából felének feloldására látnak reális esélyt.

(Címlapképünkön Navracsics Tibor és Bóka János miniszterek.)