Nagy többséggel szavazta meg az Európai Parlament az álláspontját az uniós rendeletről, amellyel az Európai Unió a médiaszabadságot védené. A javaslatra ugyan a fideszes EP-képviselők nemmel szavaztak, de elfogadásával így is egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy jogszabállyá váljon.

Ezzel kapcsolatban nyilatkozott a Politicónak Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, aki külön kiemelte Franciaországot és Magyarországot, mint két olyan ország, melynek fel kell majd készülnie a törvény bevezetésére.

A politikus szerint Magyarországon „minden és mindenki egy párttól függ”, és közmédia helyett csak állami média létezik. „A magyarországi tendencia, amely az információ monopolizálásához vezet, olyan, amit nem szeretnénk, ha máshol is megtörténne” – figyelmeztetett Jourová.

„Idővel, hogy lépésről lépésre megpróbálhatjuk lebontani ezeket a rendszereket” – tette hozzá a magyarországi média helyzetére utalva az alelnök. Jourová arra is utalt, hogy ha Magyarország nem tartja be a készülő szabályokat, akkor azzal kötelezettségszegési eljárásokat is kockáztat, melyek akár pénzbüntetéshez is vezethetnek.

A Bizottság alelnöke a véleménye szerint „arrogánsan” viselkedő Franciaországot is figyelmeztette, ahol nemrég őrizetbe vettek egy újságírót, mert kompromittáló dokumentumokat hozott nyilvánosságra.

Megszüntetnék a nyomást

Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló álláspontot 448 szavazattal, 102 ellenében és 75 tartózkodással fogadták el az EP-képviselők. Ebben azt várják el a tagállamoktól, hogy gondoskodjanak a médiapluralizmusról, és védjék meg a média függetlenségét a kormányzati, politikai, gazdasági vagy magánérdekű beavatkozástól.

Elutasítják a szerkesztői döntések befolyásolásának minden formáját és a külső nyomásgyakorlást is. Véleményük szerint nem szabad az újságírókat forrásaik felfedésére kényszeríteni, titkosított tartalmaikhoz hozzáférni vagy kémprogramokat bevetni a megfigyelésükre. Emellett minden médiacéget, még a mikrovállalkozásokat is arra köteleznék, hogy hozzák nyilvánosságra tulajdonosi szerkezetüket.

Azt is javasolják, hogy egy adott médiaszolgáltató, online platform vagy keresőmotor ne kaphasson többet az állami hirdetésekből egy tagországon belül, mint az ottani hatóság által a hirdetésekre elkülönített teljes költségvetés 15 százaléka. Továbbá létrehoznának egy új független szervet, a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületet is.