A kormányközeli Alapjogokért Központ kutatásával próbálja szépíteni a népszámlálás vallási statisztikáit a Magyar Nemzet. A kedden nyilvánosságra hozott adatok szerint ugyanis 900 ezerrel kevesebben vallották magukat katolikusnak tavaly, mint a 2011-es cenzuson. Az eredmények ismertetéséről szóló sajtótájékoztatón még a Magyar Nemzet rá is kérdezett arra, igazat írt-e a hvg.hu, amikor azt írtuk, hogy 50 százalék alá csökkent a magukat vallásosnak mondók aránya, a népszámlálás projektvezetője pedig erre azt mondta, ha a teljes lakosságot nézzük, amibe a nem válaszolók is beletartoznak, akkor a vallásosak aránya valóban egy 50 százalék alatti érték.

 

Íme a népszámlálás eredményei: 900 ezer katolikus eltűnt, öregszik a társadalom

334 ezerrel kevesebben élnek az országban, mint a legutóbbi népszámlálás idején. 2011-hez képest óriásit esett a vallásos emberek száma, nemzetiséghez tartozónak is sokkal kevesebben tartják magukat.

Ehhez képest a csütörtöki szám „Cáfolják a baloldal vallástámadó állításait” című írásban már azt bizonygatják, ez nem lehet így, abban azonban nem a Központi Statisztikai Hivatal adatait helyezik előtérbe, hanem az Alapjogokért Központ kutatását. Az intézet telefonos adatfelvétele során ezer főtől kérdezték meg szeptember 11-13. között azt, meg vannak-e keresztelve és hogy hagyományai alapján keresztény országnak tartják-e Magyarországot. Az első kérdésre a válaszadók 86 százaléka válaszolt igennel, 13 százalék nemmel, egy százalék pedig nem adott választ, a második kérdésnél pedig 22 százalék mondta, hogy teljes mértékben keresztény ország vagyunk, 53 százalék szerint pedig inkább igen, mint nem.

 

Fábri György: Egyházfogyatkozás - kommunikáció vagy megrendülés?

Vélhetően mind a kormányoldal, mind az ellenzéki világ marad a megszokott szövegpaneleknél, amikor a keresztény hívők számának további hazai csökkenését értékelik. Pedig fontos volna, hogy a kereszténység jövőjéről való közös gondolkodást kiemeljük az uralkodó politikai beszéd közegéből és sémáiból, írja szerzőnk. Vélemény.

Magyar Nemzet azzal magyarázza meg a népszámlálási eredményeket (amelyek szerintük „nem igazolják, hogy hívők kisebbségbe kerültek volna”), hogy kifejezetten sokan (40 százalék) nem adott választ a kérdésre, ők „ugyanúgy lehetnek vallásosak, mint nem vallásosak”. Bár ebben igazuk van, épp ez a kérdés váltotta ki talán a legtöbb vitát az adatfelvétel kezdetekor, hiszen a Magyar Ateista Társaság nehezményezte, hogy az ateizmus nem külön kategóriaként jelent meg, hanem a vallások között volt felsorolva. Emellett, ahogy mi is megírtuk, az online kérdőív kitöltése során igencsak nehézkesen lehetett kiválasztani a „nincs vallása, felekezete” vagy a „nem kíván válaszolni” opciót, ha valaki előtte megnyitotta a felekezeteket összesítő listát.

 

Csak vallásként lehet feltünteni az ateizmust a 2022-es népszámláláson

Közösségi kampányt indult, hogy a magyar ateisták és vallástalanok bátran vállalják fel a világnézetüket az októberben kezdődő népszámláláson. Nem várt nehézség azonban, hogy az idei kérdőíven ehhez nem lesz külön rubrika. Az eddigi felmérések alapján a Magyar Ateista Társaság azt várja, hogy 50 százalék alá esik a magukat kereszténynek vallók aránya.

Azt tehát semmiképp nem lehet mondani, hogy a felületet úgy állították volna össze, hogy kézenfekvőbb vagy egyszerűbb legyen magunkat nem hívőnek vallani, de az tény, hogy a válaszadás nem volt kötelező. Ennek a Magyar Nemzet egy másik cikke szerint az az oka, hogy „ennyire toleráns az állam”, arra már nem térnek ki, hogy ha valóban annyira toleráns, akkor miért nem válaszolt több mint 3,8 millió ember a hitéről szóló kérdésre.