2019 tavaszán, néhány hónappal az önkormányzati választások előtt fontos döntést hozott a Tarlós István vezette Fővárosi Közgyűlés: elfogadtak egy olyan előterjesztést, ami 2030-ig előre meghatározta, hogy a fővárosban milyen felújításokat, fejlesztéseket fognak végrehajtani. Ennek a csomagnak volt a legfontosabb része a Lánchíd és környéke. A Lánchídról való önkormányzati döntés azonban inkább volt szimbolikus, mintsem, hogy valós döntésről lett volna szó:

azzal a városvezetés nagyon régen tisztában volt, hogy a hídhoz hozzá kell nyúlniuk, mert rendkívül rossz állapotban van.

A BKK már 2013-ban kiírt egy közbeszerzést (ennek hivatalos oldala mára 404-es hibát dob, de az URL még olvasható) a híd és a budai váralagút felújítására, azonban a városnak akkor nem volt rá pénze, így lefújták az egészet. Majd 2018-ban Tarlósék ismét nekifutottak: újabb közbeszerzést írtak ki, majd 2019 májusában gyorsan vissza is vonták, miután kiderült, hogy a híd járdáinak tervezett szélesítéséhez a híd láncainak megerősítése is elengedhetetlen. A kormánynak ekkor lett elege: míg korábban hétmilliárd forintot ígértek a híd felújítására, ebből egyet a járdablama és a visszavont közbeszerzés miatt elvettek. Haragjuk azonban nem volt annyira erős: azonnal vissza is adták, csak nem a hídra, hanem az azt körülvevő közterületek rekonstrukciójára. Így lett a Lánchíd és a váralagút felújításának állami támogatása ekkor, 2019 tavaszán hatmilliárd forint, ezt az összeget követeli az államtól Karácsony Gergely főpolgármester évek óta.

2019-ben azonban nem akartak összeállni a dolgok: a Lánchídra gyors egymásutánban kiírt második (valójában 2010 óta már harmadik) közbeszerzésre ugyanis kizárólag olyan pályázatok érkeztek, amiknek megvalósítása messze meghaladták volna azt az összeget, amit a Fővárosi Önkormányzat ki tudott volna fizetni a projektre.

Tarlósék azonban 2019 tavaszára már kezdtek kifutni az időből: az számukra is világos lehetett, hogy komoly politikai nyomás van rajtuk az októberi önkormányzati választások közelsége miatt. Ha nyernek, nincs probléma, hiszen ők kezdik el és ők is fejezik be a projektet, ahogy a 3-as metró akkor már lassan finisbe érő felújítását is. Ha viszont veszítenek, akkor minden munkájuk gyümölcsét egy ellenzéki városvezetés fogja learatni. Mint azóta tudjuk, az utóbbi forgatókönyv jött össze.

Az akkori fideszes városvezetés azonban egy másik dologra is rájött: a Lánchíd felújítását feltétlenül össze kell időben kötnie a Széchenyi István tér, valamint a Clark Ádám tér és a váralagút felújításával. Felmérték ugyanis, hogy ha külön-külön kezdik felújítgatni a Lánchidat, majd annak budai és pesti hídfőjét, végül pedig a váralagutat, akkor azzal hosszú időre kell lezárniuk az egész környéket. Inkább jobb egyben túllenni rajta.

A 2019 tavaszán kiírt közbeszerzésre határidőre nyolc ajánlat futott be. A Lánchíd és a Széchenyi István tér együttes felújítására ekkor 24 és 28 milliárd forint közötti összeget kértek a beruházók, a budai váralagútra pedig 9 és 11 milliárd között szórtak az összegek. A magas árazásnak pedig két következménye lett: Tarlós túlárazottnak nevezte, kabinetje pedig visszadobta a közbeszerzést, majd pénz híján szétszedték a projektet, aminek eredményeképp ma úgy adják át a Lánchidat, hogy a váralagutat azóta sem sikerült felújítani.

Az ellenzék átveszi a stafétát

2019 őszén jöttek az önkormányzati választások, Tarlóst Karácsony váltotta. Az utolsó közbeszerzésre már csak négy pályázó tudott megfelelő pályázatot leadni (az A-Híd, a Közgép, a Dömper Kft., amely a Subterra-Raab Kft. és a Pannon Doprastay Kft. konzorciuma volt, és a Strabag), Karácsony Gergely pedig ekkor kezdett el azon aggódni, hogy egy felcsúti vacsorán fog eldőlni, ki újíthatja majd fel a Lánchidat, ugyanis mind a Dömper-féle konzorcium, mint a Közgép Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozott, míg az A-Híd az osztrák Strabag alvállalkozója volt.

A kormány ekkoriban kezdte keményen ütni a Strabagot. Schanda Tamás ma már Novák Katalin köztársasági elnök mellett dolgozik, azonban parlamenti államtitkárként 2020-ban azt mondta, vizsgálják annak a lehetőségét, hogy hogyan lehet a Strabagot és az A-Hidat örökre kizárni a közbeszerzésekből. Schanda mondata erős volt, kiváltó oka pedig, hogy a Strabag és az A-Híd nem tudta az M0-s körgyűrű egyik hídját olyan állapotba hozni, hogy ne legyenek folyamatos műszaki problémák vele.

A kormányzati támadások közepette végül az A-Híd bruttó 26,75 milliárd forintért 2021 januárjában megkapta a Lánchíd felújítását, és elkezdődhetett a munka. A hídon zajló munkálatok részleteit ebben a cikkünkben foglaltuk össze:

 

Így újult meg a Lánchíd - lépésről lépésre, fotóról fotóra

Kicsivel több mint két év és több tízmilliárd forint elköltése után végre átadják a Lánchidat a budapestieknek. Végigvettük, honnan indultunk és hova jutottunk.

Végül a felújítás legfontosabb fázisa 2022 decemberében jött el: 180 nap után a főváros ekkor adta vissza a forgalomnak a Lánchidat.

Itt viszont muszáj egy kis kitérőt tennünk: 2022 decemberére a kormány és a főváros viszonya rendkívüli módon elmérgesedett, ennek pedig alapvető oka a pénzhiány volt. A 2022-es országgyűlési választások előtt a kormány ezermilliárdos összeget öntött a lakosságra, a választások után viszont az időközben elmaradó EU-s támogatások miatt satuféket húzott: egyik pillanatról a másikra jöttek az extraprofitadók, majd hozzányúltak legfőbb politikai termékükhöz, a rezsicsökkentéshez is.

A fővárosnak hivatalosan az állam évi 12 milliárdot kell fizessen a közösségi közlekedés normatívájaként, ezen felül még mindig lógnak azzal a hatmilliárddal, amit kezdetben beígértek a Lánchídra. Eközben viszont radikálisan megemelték a főváros által fizetett szolidaritási hozzájárulás mértékét. Olyannyira, hogy a főváros 2022 végére már több szolidaritási adót fizetett, mint amennyi pénzt kapott (volna) amúgy az államtól, emiatt pedig 2023 tavaszán be is perelte a kormányt.

Május végén kezdi el a pereskedést a szolidaritási adó csökkentéséért a főváros

A Budapesti Lakógyűlés durván 100 millió forintjába került a fővárosnak.

Ebben a helyzetben Karácsonyék részéről igényelt némi kreativitást, hogy forrás híján hogy tudnak úgy kitolni a kormánnyal, hogy a saját választóközegükbe nem rúgnak bele. A kormánnyal a hatmilliárdos állami támogatásra kötött szerződésben szerepelt egy érdekes kitétel: a kormány abban az esetben vállalta a hatmilliárdos támogatás folyósítását, ha „a gépjárműforgalom ezen közúti szakaszon való teljes, vagy részleges korlátozása nem haladja meg a 18 hónapot”.

A 18 hónap letelt, a hídra viszont a főváros csak a bicikliseket, taxikat, buszokat és a motorokat engedte vissza, az autókat nem. Karácsonyék jogértelmezése szerint ők megfeleltek a kormány kitételének, hiszen visszaengedték a „gépjárműveket” a hídra. A kormány viszont nem fizet, mondván, hogy nem minden gépjárművet engedtek vissza.

Ebből a helyzetből 2022 végére mind a kormány, mind a főváros meg tudta építeni a saját politikai történetét. A kormány folytatta azt a még 2020 elején elkezdett mantrát, hogy Karácsony Gergely autósüldözést folytat Budapesten, míg Karácsony mondhatja, hogy teljesítették a kormány minden feltételét, mégsem kapnak egy vasat sem, lám, kivéreztetik a fővárost.

Volt-e valójában szükség 2022-ben arra, hogy ne engedjék vissza az autókat a Lánchídra? A BKK szerint igen: a hídon akkor még dolgoztak. Van-e értelme annak, hogy 2023 nyarától egy magánautó se hajthasson fel a hídra? Ezt csak hosszú távon lehet megmondani, viszont egy biztos: a Lánchíd lezárása óta eltelt közel két év megmutatta, hogy a budapesti autós forgalom képes nélkülözni a Lánchidat. Abban pedig szinte konszenzus van Budapest vezetése és lakói között, hogy élhető várost autók nélkül a legkönnyebb teremteni, vagyis Karácsony szavazóbázisát az biztosan nem rengette meg, sőt, inkább erősítette, hogy a végleges döntés is az lett, hogy nem mehetnek vissza az autók a Lánchídra.

Az autómentes híd legfőbb kritikája Karácsony elődjétől, Tarlós Istvántól érkezett. Tarlós a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt magyarázta, hogy „az autómentesítést olyan állapotra kalkulálják, mikor az összes többi budapesti Duna-híd működik. Viszont a Lánchíd után fel kell újítani a Petőfi, majd ezt követően az Árpád hidat. Vagyis ezeket egymást követően hosszú évekre le kell majd zárni. Akkor pedig a Lánchíd kapacitásának kiiktatása közlekedési káoszhoz vezet majd”. Más kérdés persze, hogy a főváros ebben az anyagi helyzetében mikor tud majd egy újabb hidat felújítani.

Így viszont Karácsony szabadon megtehette, hogy saját „nemzeti konzultációjába”, a Budapesti Lakógyűlésbe is beemeli a Lánchidat, és arról szavaztatta a budapestieket, hogy követeljék-e tovább a kormánytól, hogy fizesse ki a hatmilliárdot.

A Lánchídból 2023-ra, legkésőbb a Budapesti Lakógyűléssel szimbólum lett, a kormány és a városvezetés szembenállásának szimbóluma. Hiszen gyakorlatilag minden fővárosi projektre igaz az, hogy Budapestnek önerőből nincs rá pénze, szükség viszont volna rá, a kormány viszont nem ad, uniós forrásokhoz pedig a Fővárosi Önkormányzat a kormánnyal szembeni jogállamisági aggályok miatt nem fér hozzá.

Ha pedig a Lánchíd felújításához az első szándéktól az átadásig tíz év kellett, akkor nagy kérdés, hogy ennek alapján mennyit kell majd várniuk a budapestieknek mondjuk a Római-parti gátra, a budai váralagútra, vagy a Karácsonyék által már-már kampányfogásként beígért fővárosi sugárutakra.

A hidat végül sok politikai csatározás után augusztus 4-én, pénteken este piknikkel adják át a taxik, motorok, buszok után a gyalogosoknak is.