Tízéves a választásokat megszervező és lebonyolító szerv, a Nemzeti Választási Iroda. Az NVI-t három éve vezető Nagy Attila a hvg.hu-nak adott interjújában elmondta, hogy a jövő évi összevont EP- és önkormányzati választások költségét 25,4 milliárd forintra tervezik. Az elnök beszélt arról, miben lesz más a 2024-es választás, mint a tavalyi volt, és kitért arra is, mi kell ahhoz, hogy teljesen digitalizálják a választásokat, mikor voksolhatunk majd online.
hvg.hu: Tízéves a Nemzeti Választási Iroda (NVI), ami az akkoriban divatos nemzetivé átkereszteléssel jött létre az Országos Választási Iroda helyett, de átnevezésnél azért több volt a változás: nagyobb önállóság, szélesebb hatáskör, és több feladat is járt vele. Mit jelentett ez a gyakorlatban?
Nagy Attila: Óriási váltás volt a választási igazgatás életében ez a tíz évvel ezelőtti lépés, ami valóban nem csak az átnevezésről, új szervezet alapításáról szólt. Akkor fogadták el a 2013-as, a választási eljárásról szóló törvényt, melynek jelentőségét mutatja, hogy azóta a határon túli, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választók is szavazhatnak levélszavazás útján. Az eljárási szabályok módosulásával egy időben létrejöttek az azóta ismert választókerületek. Ami pedig az NVI-t illeti, létrejött egy központi választási szerv, amely csak a törvényeknek van alárendelve. Ez megteremtette a választási igazgatás autonóm működésének alapját, és azóta is ez a gyakorlat. Független szervként dolgozunk a választások előkészítésén, lebonyolításán, azok megszervezésén, ez pedig garancia nemcsak a jelölteknek és jelölő szervezeteknek, hanem legfőképp a választóknak is. Az elért eredményekre jubileumi ünnepségen emlékezünk csütörtökön a Parlamentben, a választási szervek képviselőivel és több közjogi méltósággal.
hvg.hu: Ha két dolgot kellene mondanom, ami azonnal eszembe jut az elmúlt tíz évből, akkor az ön elődje, Pálffy Ilona személyét említeném és a 2016-os, az ellenzéki, boltzár elleni népszavazást ellehetetlenítő kopaszokat, itt az aulában. Önnek mi jut eszébe?
N.A.: Az irodát harmadik éve vezető elnökként nekem az NVI profi működését jellemző számok az igazi fokmérők. Az NVI 2013 óta már 11 országos választást bonyolított le. Ezeken összesen 27,7 millió választópolgár vett részt és összesen 126,5 millió szavazólapot állítottunk elő. Mostanra több mint 63 millió értesítő kiküldésén és 1200-nál is több időközi választás megrendezésén vagyunk túl. Feldolgoztunk több mint 1,8 millió kérelmet is. A Nemzeti Választási Bizottság pedig ez idő alatt több mint 4000 határozatot hozott meg. Az utóbbi három év történéseiből azt emelném ki, hogy az informatikai területen sokat fejlődtünk, a szakmai munka további erősítése érdekében pedig már egy informatikai elnökhelyettes is dolgozik az irodánál. Ami pedig a következő tíz évet illeti, továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy a törvény adta keretek között a választóknak minél könnyebbé tegyük a részvételt, és segítsük a helyi választási irodák működését is.
hvg.hu: A négyévenkénti parlamenti és az ötévenkénti önkormányzati, illetve EP-választás között is van dolog bőven az időközikkel és a népszavazásokkal, mostanában ezek össze is csúsznak. A tavaly április 3-i összevont parlamenti választás és a népszavazás jó főpróbája lehetett a jövőre szintén összevont EP-s és önkormányzati választásnak, bár a 2024. június 9-e még komplexebb feladat lehet. Hogyan készülnek rá?
N.A.: Hatalmas kihívás volt a közös eljárások egységesítése, de tavaly ezt az akadályt jól vettük. Jól működött a honlap, az eredményközlés is gyors volt, ehhez mind jelentős fejlesztések kellettek. A jövő évi közös eljárás egy fokkal még bonyolultabb lesz: az EP-képviselők mellett polgármestereket, önkormányzati képviselőket és nemzetiségi önkormányzati képviselőket is választunk majd. A színvonalat szeretnénk tartani, de sokkal több feladat lesz: több és sokféle szavazólap lesz, a logisztika is bonyolultabb. A tavalyihoz képest eltérések is lesznek: míg a parlamenti választáson az átjelentkezés lehetősége adott volt, jövőre ez csak az EP-nél lesz adottság, az önkormányzatinál – ahogy eddig sem – nem, vagyis ott mindenki helyben szavaz, ahol él. Az összetettebb jövő évi közös választás a tavalyinál valamivel drágább is lesz a nyomdaköltségek és a kellékek, szolgáltatások árának emelkedése miatt.
hvg.hu: Mégis, mennyibe fog ez nekünk, adófizetőknek kerülni?
N.A.: A tervszámok szerint a három jövő évi választás összköltsége mintegy 25,4 milliárd forint lesz. Most még nem tudjuk, hány jelölő szervezet lesz, milyen hosszú lesz például egy-egy szavazólap a településeken, ezért rátartással tervezzük a költségeket a biztonság kedvéért. Ugyanakkor a közös eljárás révén a központi büdzsé terhei enyhíthetők, egészen pontosan mintegy 10 milliárd forintos megtakarítás várható ahhoz képest, mintha külön rendeznénk a jövő évi voksolásokat.
hvg.hu: Ahogy minden parlamenti választás után, az NVI tavaly is elkészítette a választási szabályok pontosítását célzó 20 oldalas törvénymódosító csomagját. Ebből mi valósult meg?
N.A.: A 2022 áprilisi választások tapasztalatai alapján javasolt módosításainkat figyelembe véve az Országgyűlés még tavaly nyáron módosította a választási eljárási törvényt. Ez alapján fontos változás, hogy például a választásra jogosultakat felsoroló névjegyzékek zárási határideje a választás előtti péntek délután 16 óráról délelőtt 10 órára előre jött. Ez az én kérésem volt, hiszen eddig péntek éjszakába, sőt szombat hajnalba nyúlóan dolgoztak a választási irodák munkatársai a névjegyzékek zárásán, az ezzel kapcsolatos kérelmek elbírálásán, majd az NVI az országos szintű záráson, hogy aztán szombaton az előkészítéssel foglalkozzon mindenki, majd vasárnap, a szavazás napján egész nap talpon legyen, ami így nagyon megterhelő volt, ezen sikerült enyhíteni. Másik fontos változás, hogy az átjelentkező szavazókat fogadó kijelölt szavazókörök számát alapból a várható létszámhoz igazítjuk, ha 2000-nél többen vannak az átjelentkezők, rögtön több szavazókört jelölünk ki, így csökkentve a sorban állást.
hvg.hu: Idén márciusban az NVI elkészített és átadott a kormányzatnak egy újabb, ezúttal 30 oldalas javaslatcsomagot is. Ebben milyen további változtatásokra tesznek indítványt?
N.A.: Sok informatikai fejlesztésünk zajlik a jövő évi választásokra készülve, ennek a jogszabályi megerősítése szerepel az újabb javaslatcsomagban. Szükségessé vált a háttér-informatikai környezet egységesítése műszaki-biztonsági szempontból. Az informatikai rendszerben futó különböző alkalmazások, mint az eredmény-összesítés vagy a névjegyzék-kezelés terén ez nagyobb fokú stabilitást ad a rendszernek. A jogi megerősítés ahhoz kell, hogy az e-ügyintézésünket, amit szintén erősen fejlesztünk, szinkronba kerüljön az e-ügyintézési törvény eljárásaival. Ez a választók és a választási szervek munkáját is egyszerűsíti, például a különböző kérelmek kezelése majd a Központi Azonosítási Ügynökön, az ügyfélkapun keresztül biztonságosan, zártan és gyorsan intézhető. Ez pedig a felhasználók számára is egy kényelmesebb, kezelhetőbb, ergonomikusabb felületet jelent. Bevezetnénk továbbá az automatikus döntéshozatalt is, például a névjegyzéki kérelmek elbírálása során.
hvg.hu: Ha a friss javaslatok főként az e-ügyintézést célozzák, ráadásul a tavalyi választáson már volt is egy olyan fejlesztésük, hogy online ellenőrizhetővé tették az ajánlásokat a visszaélések kiszűrése céljából, mi a fejlődés iránya, mit hozhat a jövő? Mikor szavazhatunk végre olcsóbban és gyorsabban online, mint például az észtek?
N.A.: Erre nem csak azért nehéz válaszolni, mert a bevezetés alapvetően technológiai felkészültség, a fejlesztéshez szükséges pénzügyi forrás és persze politikai akarat kérdése. De azért is, mert ezt a választópolgárok hozzáállása, bizalma is befolyásolja, vagyis főként egyfajta társadalmi szemléletváltás kérdése az online szavazás. Az a tapasztalat, hogy a magyar választók a papír alapú voksolást szokták meg, ebben bíznak. Nincs ez másként egyébként alapvetően sehol az Európai Unióban. Észtországban valóban jól működik ez az úttörő megoldás, de ott az élet minden területén erős a digitális társadalom, ott nyitottak erre. Egy-két EU-s tagállam próbálkozik még ezzel, és vannak országok, ahol egyes részterületeket digitalizáltak, például a franciáknál a külföldön szavazóknak van online voksolási lehetősége. Összességében Magyarországon ezt még nem látom időszerűnek, bár egyszer biztosan mi is eljutunk ide.
hvg.hu: A távoli jövő helyett akkor nézzük inkább a 2026-os parlamenti választásokat, addig is vannak elvégzendő feladatok. Újra kell például rajzolni a lakosságszám-változások miatt több Pest megyei választókerület határát, egy strasbourgi emberi jogi bírósági döntés nyomán pedig a jogsértőnek talált nemzetiségi voksolás szabályait kell átírni.
N.A.: Igen, az NVI fel is hívta az Országgyűlés figyelmét arra a jogalkotási feladatra, hogy hét Pest megyei választókerületben olyan demográfiai folyamatok zajlottak, ami már beavatkozást igényel, és jövő év végéig van idő ezek módosítására, ez egy egyszerű lépés. A nemzetiségi választást érintő bírósági döntés jogi megítélése bonyolultabb lehet, de az NVI jogalkalmazóként végrehajtja majd a jogalkotó döntését.
Épp most esnek neki a választási törvénynek, de muszáj lesz újra átírni, mert pert vesztett a kormány Strasbourgban
