A 2024. január 1-je előtt engedély nélkül létesített, ötven méternél nem mélyebb és vízzáró réteget nem érintő háztartási kutakat teljeskörűen mentesíti az engedélyezési kötelezettség alól a törvényjavaslat, amelyet Pintért Sándor belügyminiszter kedd este nyújtott be az Országgyűlésnek.

A kormány többéves töprengés után jutott el oda, hogy lehetetlen több százezer, ki tudja, mikor fúrt, engedély nélküli kút helyzetét másképp rendezni. Így most visszamenőleg, bármilyen eljárás nélkül jogszerűnek nyilvánítanak minden jelenlegi, 50 méternél nem mélyebb, vízzáró réteget el nem érő háztartási kutat.

A javaslat indoklása szerint a jogalkotói szándék „kifejezetten és célzottan a családi háztartások, a háztáji gazdaság, a ház körüli kert vízigénye kielégítésének könnyítésére, ezáltal az emberi élet alapegysége, a család jólétének elősegítésére irányul”. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez lényegesen különbözik a korábbi, 2018-ban Áder János indítványára Alaptörvény-ellenesnek minősített javaslattól. Aszerint 80 méteres mélységig lehetett volna bejelentés és engedély nélküli kutat fúrni. Az Ab akkor kimondta: az állam alaptörvényből fakadó kötelezettsége a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme, valamint a vízhasználat jövő generációk érdekeit is figyelembe vevő szabályozása.

A mostani indoklás hangsúlyozza: az új szabályozás a házi vízigényt (legfeljebb évi 500 köbmétert) kielégítő, sekély mélységű kutakra terjed ki. A mélységet 50 méterben határozzák meg, hogy a háztartási kút semmiképpen ne érintsen a vízzáró réteg áttörésével ivóvízbázist. A háztartásban felmerülő vízhasználatot úgy értelmezik, hogy az jellemzően az ingatlanhoz tartozó kiskert és gyepterület locsolása, az építmények és az ingóságok időszakos tisztítása, karbantartása, a saját és családi fogyasztásra termesztett növények öntözése, a háztáji állatok itatása és ellátása.

Garanciális szabály, hogy a kormánynak augusztus 31-éig tudományos szempontú vízkészlet-védelmi országtérképet kell készíttetnie és közzétennie, amely elhatárolja az ivóvizet biztosító karszt képződményeket és ivóvízbázis-védelmi védőterületeket az egyéb övezetektől.

A mezőgazdasági öntözési kutakra is vonatkozik, hogy a 2024. január 1-je előtt létesített, az ötven méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő kút fennmaradásához nem lesz szükség vízjogi engedélyre vagy bejelentésre. Azután pedig az ilyen kutakat a Nemzeti Földügyi Központhoz tett bejelentéssel lehet létesíteni, üzemeltetni vagy megszüntetni. Az e feltételeknek meg nem felelő – különösen a vízkészlet-védelmi országtérképen vízkészlet-védelmi szempontból kockázatosként meghatározott – területek vonatkozásában a vízjogi engedélyezési eljárást le kell folytatni.

Mindez, ha az Országgyűlés elfogadja, 2024. január 1-jén lép hatályba.