A nemzeti konzultációban és annak reklámjaiban használt kormányzati szlogen, „a brüsszeli szankciók tönkretesznek minket” a rendőrség szerint lehet hazugság is, de nem alkalmas pánikkeltésre, ahogy nem számít rémhírterjesztésnek sem.
Nem bűncselekmény a kormány bombákkal operáló nemzeti konzultációs reklámkampánya, mert annak üzenetei nem alkalmasak a rémhírterjesztésre, sem a közveszéllyel fenyegetésre – ezzel indokolta a rendőrség, miért utasította el a DK feljelentését.
Az ellenzéki párt politikusa, XVIII. kerületi polgármestere, Szaniszló Sándor a hvg.hu-nak elmondta: most kapta meg a rendőrség határozatát a feljelentés elutasításáról. Emlékeztetett, azért fordult a rendőrséghez, mert a DK-val úgy látták:
a „brüsszeli szankciókat” Magyarországra hulló bombaként ábrázoló konzultációs kampány és annak üzenete nemcsak hazug és morálisan elfogadhatatlan, de kimeríti a rémhírterjesztés és a közveszéllyel fenyegetés bűntettét.
A nyomozók azonban másképp ítélték meg a helyzetet. A feljelentés elutasításának indoklásából az derül ki, hogy szerintük a kormányzati kampány állításai talán túlzóak és nem is feltétlenül igazak, de mégsem számítanak rémhírnek és nem alkalmasak a pánikkeltésre sem.
Úgy fogalmaznak: „a plakátokon szereplő „a brüsszeli szankciók tönkretesznek minket" felirat nem egy tényállítás, sokkal inkább tükrözi Magyarország Kormányának álláspontját, amely a nemzeti konzultációs kérdőívek kitöltésével kapcsolatban a lakosság tájékoztatását szolgálja.”
Felhívják a figyelmet továbbá arra, hogy rémhírterjesztés akkor történik, ha valaki a valótlan ténnyel vagy a valós tény elferdítésével olyasmit híresztel nagy nyilvánosság előtt különleges jogrend idején, ami alkalmas a védekezés eredményességének akadályozására vagy annak meghiúsítására.
Mivel a plakátokkal tele az ország és éppen háborús veszélyhelyzet van, a nagy nyilvánosság és a különleges jogrendi időszak megléte nem kérdés. Ami érdekesebb: a rendőrség azt ugyanakkor tételesen nem cáfolja, hogy a kormányzati szlogen valótlan ténnyel vagy valós tény elferdítésével operálna.
Csak azt írják: „a plakátok nem befolyásolták és azóta sem befolyásolják negatívan a háború okozta gazdasági nehézségek elleni védekezés érdekében hozott intézkedéseket, nem sarkallták és nem is sarkallanák a lakosságot pánikszerű cselekményre, ezért azok nem alkalmasak a védekezés eredményességének akadályoztatására vagy meghiúsítására.”
A határozat kifejti még, hogy a kormányzati üzenet „nem alkalmas a köznyugalom megzavarására”, és a közveszéllyel fenyegetésre sem, így összességében a feljelentett cselekmény „a tényállási elemek hiányában” nem bűncselekmény. A feljelentő Szaniszló Sándor azonban felháborítónak nevezte az elutasítást és a hvg.hu-nak jelezte: megtámadja a döntést.
Ahogy arról a hvg.hu írt, a kormányzati propagandaakcióval több szervezet, intézmény kénytelen-kelletlen foglalkozott már, de érdemben egyik sem vizsgálta. Előbb a Reklámszövetség, majd a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria is arra jutott: nincs itt semmi látnivaló, illetve ha mégis van, az nem tartozik rájuk.
Mintha meg sem mernék vizsgálni, hogy jogsértő-e a kormány nemzeti konzultációja
Mint a forró krumplit, úgy dobják el maguktól az elvileg illetékes szervek a kormányzati konzultáció vizsgálatát: a Reklámszövetség homokba dugta a fejét, a választási bizottság elutasította az ezzel kapcsolatos kifogást, és a Kúria is úgy döntött, inkább nem foglalkozik vele. Pedig az ilyen propagandaakciók a strasbourgi emberi jogi bíróság szerint sértik az állam politikai semlegességét.
Arról is írtunk, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is vizsgálódhatna, mivel a médiatörvény előírja: választási kampányidőszakon kívül politikai reklám kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető. Márpedig nincs kampányidőszak, mégis közölnek konzultációs reklámokat, holott népszavazásnak még csak az ötlete sem merült fel.
Látott már nemzeti konzultációs reklámot? Nem is biztos, hogy láthatta volna
A nemzeti konzultáció célját és formáját tekintve is maga a politikai reklám, az ezt népszerűsítő reklámkampány pedig kétszeresen az. A törvény szerint elvileg nem is szabadna ilyet most közzétenni. Vajon a Médiahatóság indít vizsgálatot az ügyben?
Mintha meg sem mernék vizsgálni, hogy jogsértő-e a kormány nemzeti konzultációja
