Elutasította az Alkotmánybíróság egy orvos panaszát, aki alapvető jogainak sérelmét látta az új egészségügyi szolgálati jogviszonnyal együtt járó szabályozásban.

Az orvos panaszában azt írta, hogy a 2021-ben bevezetett egészségügyi szolgálati jogviszonyban félelemben kell élnie, mert a magánéletébe a titkos információgyűjtés révén bármikor beavatkozhatnak, és erről csak hónapokkal később szerez tudomást. Az alapjogok korlátozásának folyamatosan jelenlevő volta dermesztő hatással van a magán- és családi élethez való joga gyakorlására, még akkor is, ha semmilyen jogszerűtlen cselekedetet nem követett el. Szerinte a törvény sérti az Alaptörvényt.

Az Ab Sulyok Tamás elnök vezette tanácsa nem így látta. A testület a jogkorlátozás céljaként elfogadta az egészségügyi ellátórendszer átlátható működésének megteremtésére, az állampolgárok egészséghez való jogának és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő eséllyel történő hozzáférésére irányuló jogalkotói szándékot. Az Alkotmánybíróság a hálapénz visszaszorítására irányuló fellépést olyan alkotmányos értékként fogadja el, amely az alapjogkorlátozás legitim célja. Mivel pedig a hálapénz adója és elfogadója egyaránt titokban akarja ezt tartani, kizárólag a megbízhatósági vizsgálat lényegét jelentő mesterséges élethelyzet kialakítása és a rejtett megfigyelés különböző eszközei alkalmasak a cselekmény felderítésére és bizonyítására.

Ezért az Alkotmánybíróság a támadott korlátozást szükségesnek tartja, a célok fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban áll egymással. Emellett az Ab arra is utalt, hogy a szerződést nem volt kötelező aláírni, az egészségügyi dolgozók maguk dönthettek erről – igaz, azt már nem teszi hozzá az Ab-határozat indoklása, hogy a szerződés visszautasítása az állás elvesztését jelentette.

Mindennek alapján az orvos panaszát az Ab elutasította.