Kihirdették a büntető eljárási törvény módosítását, mely kiterjeszti a korrupciós ügyekben az állampolgárok jogát a büntető eljárás kikényszerítésére.

Az országgyűlés október 3-án fogadta el azt a törvényt, amely a büntetőeljárási törvényt írta át. Célja az, hogy az Európai Bizottság kifejezett kérésére Magyarországon legyen lehetőség a kiemelt korrupciós bűncselekményekben úgy is bíróságra vinni bárkinek egy ügyet, hogy azt előzőleg a nyomozó hatóság vagy az ügyészség „visszadobta”.

A parlamenti többség egyúttal – első ízben élve az Alaptörvényben szereplő lehetőséggel – maga kérte fel az Alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja meg, nem ütközik-e ez az ügyészség Alaptörvény szerinti vádmonopóliumával, tehát azzal, hogy az ügyészség „mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője”. Az Alkotmánybíróság november 3-án közzétett határozatában kimondta, hogy nem ütközik, hanem csak kiegészíti azt.

Ezután, mint az országgyűlés honlapján látható, Kövér László házelnök már november 4-én elküldte a törvényt Novák Katalin köztársasági elnöknek, aki azt 9-én aláírta.

Az Alaptörvény szerint mindkettőjüknek öt napjuk volt erre, ezt mindkét közjogi méltóság betartotta. Arra viszont furcsa módon nincs szabály, hogy az államfői aláírás után, amely azt jelenti, hogy „elrendeli a kihirdetést”, mennyi idővel kell a törvénynek ténylegesen megjelennie az Igazságügyi Minisztérium által kiadott Magyar Közlönyben, pedig a hatályba lépésnek ez a feltétele. Nem tudni, mire vártak múlt szerda óta, ugyanis a hivatalos lapnak, amelyet ismeretlen okból többnyire este tesznek közzé, volt november 9-i, 10-i és 11-i keltezésű száma is.

November 14-én, hétfőn este végül megtörtént a kihirdetés, és a törvény kedden 0 órától máris hatályba lépett.