A kormánymédia hírei és a kormányzati szereplők megszólalásai alapján Nyugat-Európában nemsokára az utolsó lekapcsolja a villanyt, miközben fürdetlen, büdös emberek fagynak lassan halálra, hacsak nem halnak előbb éhen. Megkérdeztük az ott élő magyarokat, hogy a nyilvánvaló hülyeségeken túl mennyivel lett nehezebb a megélhetés tőlünk nyugatra. Röviden: Magyarország nem rezsi-Kánaán.
“Nagyon durva megszorítások vannak Nyugat-Európában az energiaválság miatt”, “Összeomlott a német és a francia életszínvonal”, “Távirányítással kapcsolják ki a bojlereket Franciaországban”, “Magyarországon a legolcsóbb a rezsi”, “Rezsicsökkentés sikkes francia módra: válasszuk a gyertyafényes vacsorát”, “Törvényileg előírt megfagyás Németországban, avagy rezsicsökkentés német módra?”, “Szégyellnek munkába menni a britek, mert nincs pénzük szappanra” - és még lehetne sorolni tucatnyi másik címet a kormánysajtóból, melyek alapján mintha már legalábbis Az éhezők viadala tombolna a Lajtán túl. Friss bagettről álmodozó, de gyertyafény mellett didergő franciák, büdös britek, gázszámlára kolduló németek - már persze ha egyáltalán elismerjük, hogy létezik még Németország.
Ha tényleg ennyire nagy a baj, akkor jó hír, hogy végre lehagytuk a Nyugatot - gondolhatnánk, de sajnos az is létező forgatókönyv, hogy a kormánybarát média, khm…, nem bontja ki az igazság minden szeletét. Megkértük tehát Nyugat-Európában élő olvasóinkat, hogy meséljék el, milyen megélhetési kihívásokkal küzdenek a mindennapokban és valóban rezsiparadicsomnak tűnik-e onnan nézve Magyarország. Az ő beszámolóikat olvashatják a következőkben.
Svájc
“Nem istenítem a Nyugatot, és nem fogok szidni sem senkit. Egyedül élek, egy kicsi gyermekkel. Eddig sem tartoztam a magas jövedelműek közé, de most 10 hónapja munkanélküli vagyok” - meséli egy olvasónk, aki 10 éve él Svájcban. - A lakbér, a rezsi, a betegbiztosítás, a KITA (bölcsőde/óvoda megfelelője) és az élelmiszer a munkanélküli ellátás teljes összegét viszi. A többi kiadással sakkozok: hitel, részletfizetés, stb. Semmiféle támogatást nem kapok a munkanélküli járadék mellett” - teszi hozzá. Az áremelkedést szerinte a svájciak is megérzik, a napi fogyasztási cikkek és az üzemanyag ára ott is folyamatosan emelkedik és a betegbiztosítás díját nemrég emelték jelentősen. “Az egészségügyi kiadások nagyon magasak, a biztosító csak részben fizeti a költségeket. A médiában itt is folyamatosan hallani, olvasni a takarékosságra vonatkozó intézkedéseket” - számol be olvasónk Svájcból.
“Sosem volt olcsó itt az élet, és valóban, nálunk is érezhetően emelkedtek az árak. Nem vagyunk gazdagok, de nyugisan megélünk. A pénz nagy részét az albérlet viszi el, de ez is csak férjem keresetének az egyharmada” - írja szintén Svájcból egy másik olvasó, Erzsébet, aki Magyarországon tanítónőként dolgozott, férje pedig villamosmérnök. A két fiuk iskolába jár még, vagyis ők nem keresőképesek, de a családi így is gond nélkül tudja fizetni a rezsit és a hétköznapi élet egyéb járulékos költségeit. “Eljárunk szórakozni, és a nyaralás sem luxus. Mondom ezt úgy, hogy egy keresetből élünk négyen. Csak átmenetileg szerettünk volna Svájcban maradni. Azonban a mostani elképesztő állapotok miatt eszünkbe sem jut hazamenni. Pedig a szívünk olykor húzna haza. A slusszpoén, hogy van nem is egy dolog, amit itt, a drága Svájcban olcsóbban megkapok, mint otthon Magyarországon. A minőségről már nem is beszélek” - fűzi hozzá Erzsébet.
Ausztria
“Itt Ausztriában a munka nélkül maradtakat és a beteg munkaképteleneket sem hagyja magára a rendszer. Még a hajléktalanok is kapnak havi rendszerességgel segélyt” - írja Maria, a nyugati határ túloldaláról, aki majdnem 30 éve él Bécsben. Magyarázata szerint az ilyen esetekre találták ki az úgynevezett "Mindestsicherung"-ot, amibe nem csak a havonta folyósított pénzbeli támogatás tartozik bele, hanem a teljes egészségügyi ellátás és mellé az ingyen gyógyszer is. “És, hogy fokozzam a magyar emberek döbbenetét, még azt is elmondom, hogy a felsorolt dolgok mellett a főváros a legrászorulóbbaknak ad 6 hónapos ciklusokra érvényes Mobilpasst, amivel 50 százalékos engedménnyel lehet vásárolni bizonyos boltokban, néhol még a kutyatápot is olcsóbban lehet megvenni - ez csak egy a kedvezmények listájáról. Így néz ki az a hanyatló és elhibázott szankciós politikát folytató brüsszeli bürokraták által kitalált egyre hanyatlóbb élet” - fűzi hozzá. Az élelmiszer és a rezsiköltségek ott is emelkedtek, viszont minden osztrák és uniós polgárnak (akinek minimum 6 hónapja bejelentett lakcíme van Ausztriában) 500 euró/fő, gyerekenként 250 eurós egyszeri klímatámogatást ad az állam. Plusz Maria szerint ezen felül még szükség esetén igényelhetnek a rászorulók 250 euró összegben célzottan rezsitámogatást is.
“Amit a rezsit tekintve látok: abban a tartományban, ahol én élek, év végéig az árkülönbözetet a tartományi energiaszolgáltató tavalyi nyereségéből fedezik. Utána kiderül, mi lesz” - írja Zsuzsa Burgenlandból. Ő eddig alanyi alapon 150 euró szövetségi támogatást, szociális alapon (mivel egyedülálló anya három gyerekkel) 700 euró tartományi és 200 euró települési extra támogatást kapott a rezsire. Emellé jött még gyerekenként 180 eurónyi extra családi pótlék. “A regionális, nagyjából az ország harmadára érvényes éves tömegközlekedési jegy árát 500 euró alá vitték le. Ez átlagosan maximum egyheti fizetés. Ezért az adott régió valamennyi helyi és helyközi járatán utazhatok 1 évet. Ennyiért vastagon megéri átszállnom, főleg úgy, hogy a kilométerenkénti 42 centes költségtérítés továbbra is jár” - teszi hozzá.
Ami az élelmiszert illeti, valóban drágább lett a bevásárlás náluk is. “3-4 naponta vettem tavasszal 60-65€-ért élelmiszert. Most ez kb 70-75€ körül jön ki. Bár szembeötlő a változás, de nem elviselhetetlen” - számol be a bolti árakról. A drágulásról sokan beszélnek, de a másik oldalon ott vannak a szakszervezetek is, amelyek a szokásos éves bértárgyaláson bizonyos iparágakban a 10 százalékos béremlést is kiharcolták. A szakági kollektív szerződések egyébként kötelező erejű béremelést írnak elő, az adott évi bértárgyalásoknak megfelelően. Szerinte a munkavállalói képviselet nagyon erős Ausztriában.
“Idén megemelték az adósávokat, nagyjából inflációarányosan. A települési költségvetéseket kezdik átpriorizálni: a támogatások fontosabbak, míg a reprezentatív kiadásokat és a saját energiafelhasználást csökkentik. Például lecsavarják a díszkivilágítást” - teszi hozzá Zsuzsanna. Tapasztalatai szerint az uszodában 1 fokkal csökkentették a vizhőmérsékletet. Az iskolákban a Covid óta fennálló szellőztetési rend mellett is meleg van, nincs is szó egyelőre hőmérsékletcsökkentésről. A napelemek engedélyezése is egyszerűbb, mint Magyarországon. “Már kerítésre is lehet tenni. A háztartási erőműveknél a megtermelt energia átvételi ára nőtt, míg egyes rendszerdíjak kiestek” - teszi hozzá, kiegészítve, hogy a tartomány eddig is kizárólag megújuló forrásokból fedezte az energiaszükségletét, de most egy hidrogénelőállító egységet is építenek, az időszakos felesleg tárolásához. Az elektromos járművásárlást pedig a rollertől a mikrobuszig támogatják. “Ja és tegyük hozzá, hogy egy 40 éves kőműves átlagosan 2700 eurót (több mint 1 millió 100 ezer forint) keres havonta” - zárja Zsuzsanna.
Azt több Ausztriában élő olvasónk is kiemelte, hogy rengeteg magyar hajléktalan él az osztrák utcákon, vagy szükséglakásokban.
Németország
Egy másik olvasónk Németországban szerzett tapasztalatait osztotta meg: “Itt évtizedek óta divat amúgy spórolni a fűtéssel, világítással. Az árak emelkedtek, de talán a fizetésekhez képest nem olyan mértékben, mint otthon. Van már olyan termék, ami itt Németországban olcsóbb vagy egyezik az ára az otthonival”. Hozzáfűzi, hogy a rezsi valóban duplája a magyarországi költségeknek, de az átlagfizetés is sokkal magasabb. “Van működő szociális háló, a családi pótlékot minden évben emelik és többször adtak már bónuszt is. Fűtéskorszerűsítésre, vagy e-bike-ra is állami támogatás van. Miközben a helyi iskola egy afrikai iskolát is támogat, illetve kb. 400 ukrán iskolás gyermeket is segíteni kell, emiatt új osztályokat hoztak létre. A szokásos karácsonyi adománygyűjtések célországai kelet-európai országok. Talán azért, mert ott jobban élnek?” - teszi fel a kérdést olvasónk a Magyarországon Németországról írt cikkekkel kapcsolatban.
“Ugyanúgy élünk, mint eddig, csak most 2500 euróból nem tudunk félretenni, hanem annyiból élünk: lakás, rezsi, étel, ruhák, meg ami éppen szükséges óvodába, iskolába (hatfős családról beszélünk)” - írj Mounira Németországból. Szerinte a fizetések legnagyobb részét az élelmiszer viszi el, abból is inkább a hús, de ezen lehet spórolni. “Kb. 15-25 százalékkal többet költünk ugyanarra, mint 3 éve” - írja. Szerinte Magyarország egyáltalán nem tűnik rezsimenedéknek onnan nézve. “Nekem 100 euróval kerül többe a lakás a rezsiemelés miatt. Eddig 650 eurót fizettem a 3 szobás lakásért, most 750 eurót. A 100 eurós rezsiben benne van a fűtés és a melegvíz is. Négy gyerek van, abból két kicsi, akik miatt muszáj, hogy mindig meleg legyen itthon. Nem fázunk, 100 euró pluszkiadást kibírunk” - számol be az emelkedő árakról Mounira. Az élelmiszerárak tapasztalatai szerint nem magasak: a kenyér egy euró, a zsemle 16 cent. “A boltban van minden, egyedül a napraforgóolaj ami drágult. 3-5 euró között van, attól függ hol veszi az ember, de ennek is van jó oldala: egy árban van az olcsóbb olivaolajjal így most már inkább azt használjuk” - teszi hozzá.
Az állami juttatásokkal kapcsolatban beszámol róla, hogy aki nem dolgozik, az iskolakezdésre 100 euró pluszt kapott gyermekenként, aki dolgozik 300 euró fűtéstámogatást, valamint egy 20 eurós bónusz is jár havonta, gyerekenként. “Nyáron három hónapig 9 euró volt egyhavi jegy, amivel egész Németországban utazhattam busszal, vonattal, villamossal” - mondja Mourina. Szerinte ha valakinek épp nincs munkája, akkor a munkanélküli segélyből is meg tud élni és támogatásból tudja fizeni a lakás költséget bérleti díjjal együtt addig, ameddig nem tud újra elhelyezkedni ott, ahol akar. “Ilyen otthon sose lesz. Rendszeresen jönnek újabb bónusz kifizetések és ha valaki nem tud fizetni valamit, az állam ad támogatást” - teszi hozzá.
Katáék 8 éve élnek Németországban. “Tőlem is kérdezte magyar ismerős, hogy nem félünk-e a kialakult helyzet miatt Németországban. Nem is értettem a kérdést” - meséli. Szerinte a rezsi valóban magasabb lett és az élelmiszerárak is, de még mindig jobb a bérek és megélhetési költségek aránya, mint Magyarországon. “A lakásbérlet viszi havonta a legtöbb pénzt, de az nálunk évek óta nem emelkedett. Nekünk nincsenen anyagi gondjaink, mindketten dolgozunk, két gyerekkel. Nálunk a házban nincs gáz, régi típusú olajtartályos a kazán, amit évente egyszer kell tölteni. Idén drágább volt az olaj és többet kellett várni, mire kaptunk. Az oviban, suliban eddig sem volt divat a 25 fok, itt nincs emiatt plusz spórolás, csak a szokásos német odafigyelés”.
“Egyedül a szolgáltatás drágább (még), bár szerintem ez is változni fog, főleg miután elkaszálta a magyar állam a katát” - írja Tündi, szintén Baden-Württembergből. Szerinte ha egy pár mindkét tagja csak a minimálbért megkeresi, már kényelmesen meg lehet élni, akár egy kisebb nyaralás is belefér. “Az iskolák jól felszereltek, az egészségügy normális állapotban, az energiaválság miatt egy intézmény sem zárt be végleg. Az uszodában a 27 fokos víz most már csak 26 fokos, de látszatra ez sem az iskolásokat, sem a nyugdíjasokat nem érdekli. A közhangulat jó, a lakosságot folyamatosan tájékoztatják, nincs pánikkeltés” - írja Tündi.
Luxemburg
“Nyilván itt a lakhatás a legdrágább, az viszi el a költségek legnagyobb részét. Emelkedések, drágulások voltak, ami mondjuk volt 1 euró, az most 1,3, de panaszkodni nem hallok senkit, hogy ne tudná megejteni a szokásos bevásárlását, vagy lemondana erről vagy arról, mert drágulás volt. Egyszerűen a bérek nem a létminimumhoz vannak kalibrálva, ráadásul itt a tanárok és állami alkalmazottak fizetése jobb, mint a versenyszférában, az sem mindegy” - számol be László a Luxemburgban tapasztalható életkörülményekről.
A Belgium, Németország és Franciaország határán fekvő apró országban azért van spórolás, elsősorban állami szinten. László szerint ez többek között az éjszakai világításban, vagy a középületek fűtésén érhető tetten, de itt is 20 fok az előírt minimum. “Az otthoni rémhíreken, cinizmuson, hogy Nyugaton mi van, meg egyszerűen mosolyog egyet az ember. Nyilván vannak gazdasági kihívások, de ezek nincsenek annyira élesen benne a hétköznapokban” - teszi hozzá László.
Írország
“A heti bevásárlás kb 25-30 euróval lett több, négytagú család vagyunk” - írja Bernadett Írországból. Szerinte az országban - ahogy fogalmaz - már-már túl jó a szociális ellátás: “évekig is elvannak az emberek segélyből, ami majdnem annyi, mint a minimálbér. A családi pótlékot ebben a hónapban emelték 280 euró/gyerek összegre, eddig 200 euró volt. Márciusig további 600 euró rezsitámogatást kapunk. Csökkentették az egyetemi tandíjakat, csökkentették a tömegközlekedés árait. Nekünk csak áramszámlánk van (27 centet fizetünk 1 kW-ért), gáz nincs, a vízért nem kell fizetni. Hála Istennek saját házban élünk, de az albérleti árak, azok húzósak. Amúgy az emberek jó kedélyűek, vásárolnak, új autókkal rohangálnak. Mi nagyon örülünk, hogy megléptük négy éve és itt élhetünk” - teszi hozzá.
Anglia
Szilvia 15 éve él Anglia - ahogy ő fogalmaz - elég drága részén, ahol egyáltalán nem olcsó az élet. “A bérleti díjak az egekben vannak. Egy kétszobás lakásért havonta alsó hangon 950 fontot kell fizetni. Az élelmiszerek is megdrágultak nagyon. Most már eléri, néhol meghaladja a magyarországi élelmiszerárakat” - teszi hozzá. Náluk még nem kell fűteni. A villanyszámlájuk nagyjából 80 font egy hónapban. “A múlt hónaptól fogva minden háztartás kap több mint 60 font segitséget az államtól, ami automatikusan rátöltődik a feltölthető villanyrendszerre. Az üzemanyag ára ment fel még nagyon, eddig 50 fontból tele tudtuk tankolni az autót, ez most kb. háromnegyed tankra elég” - vette számba a költségeket Szilvia, hozzátéve: “Itt nem az uszodák, ovik bezárásától, hőmérséklet szabályozásától hangos a sajtó, hanem hogy éppen ki a miniszterelnök”.
Hollandia
A gáz ára fölment, de ezt folyamatosan kommunikálják, így mindenki odafigyel. Amúgy sem pazarlóak a hollandok, nem fűtenek túl, de most azt kérték, hogy 19 fölött ne nagyon legyen fűtés” - írja Anita Hollandiából, aki hozzáteszi, hogy októberben kaptak rezsitámogatást is. Az élelmiszerárak valamennyire drágultak, de nem vészesen. “Én nem spórolok, így nekem plusz 10 euróval lett több a havi bevásárlás” - mondja.
Olaszország
Erika Olaszországgal kapcsolatban ír arról, hogy ott a magashegyi részeket leszámítva még nem kell fűteni. “Olasz ismerőseimet nem rázta meg az a hír hogy elméletileg csak 19 fokig lehet felfűteni a lakásokat, sokan 18 fok felett be se kapcsolják. Amúgy brutálisan magas jelenleg a gázár. Ha nem szigetelnék éppen a házunkat állami támogatással, komoly gondot okozna a gázszámla kifizetése és akik nem vágtak bele, azoknak komoly gondot is fog okozni (nagyon rosszul szigeteltek a régebbi építésű házak a Magyarországon megszokotthoz képest)” - írja a komoly rezsiemelkedésről. Szerinte a gázszolgáltatónál lehet választani a fix és szabadpiaci árak közt. A villany kW ára több mint duplájára nőtt az év elejinek. “Nem magánszemélyeknek viszont akár a tízszeresére is emelkedhettek az árak. Sok vállalkozás bezárt, emberek tüntetéseken számlákat égettek például Nápolyban” - teszi hozzá.
Az élelmiszerárak 8-10 százalékkal emlekedtek. “Hús, hal, vaj, étolaj, tojás, liszt, ezek drágultak legjobban. Én kilenc éve élek itt, ez az első év, hogy érezhető az infláció. A benzin jövedéki adóját csökkentették úgyhogy a válság előtti szinten van nagyjából. Mivel a családi pótlék 160 euróról 350 euróra emelkedett két gyerekre idén márciustól, úgy veszem, hogy a plusz összeg a rezsire meg az inflációra megy. Kaptunk már egyszer 150 eurónyi élelmiszerkupont majd következő hónapban 100 eurós benzinkupont. Most megint lesz valami 150 eurós bónusz a fizetéshez hozzácsapva. Lenne rezsiártámogatás is, abból az egy főre jutó jövedelem alapján pont kiesünk. És ezek még visszafogottabb intézkedések, ha nem lenne másfél évente kormányváltás az olaszoknál, egy stabilabb, szociálisan érzékenyebb kormány sokkal több mindent tett volna” - fejti ki Erika.
Ő viszont azt is hozzáteszi ezek alapján, hogy onnan nézve talán tényleg rezsi-Kánaánnak tűnik Magyarország, “mert aki takarékosan él, annak nem kell sokat fizetnie. Viszont nem igazságos, mert más tényezőket nem vesz számításba” - fejezi be a gondolatot.
