Ezek után már abban is kételkedünk, hogy valódi emberek írták le véleményként, hogy mennyire csodás a Beconomist-kurzus.
„Elindult az ország első üzleti és gazdasági oktatási platformja, a Beconomist” – hirdette büszkén április 14-i sajtóközleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A Beconomist-projekt jól hangzik: a közlemény szerint a platformot üzleti és gazdasági oktatásra használják, márciusban indult, a célja pedig az, hogy „bárki számára elérhető, díjmentes tartalmak segítségével könnyen és gyorsan” segítse a szakmai előrelépést. A kurzusok pedig valóban ingyenesek: videóként érhetők el a weboldalukon.
A honlappal azonban akad egy aprócska probléma: van egy olyan füle is ahol „hallgatóik véleményét” teszik közzé. Nem véletlen az idézőjel: ha minden hallgatóhoz csak egy keresztnevet és szakmát tesznek, akkor nem szúrjuk ki, hogy csúsztatás van, úgy viszont, hogy fotót is csatoltak mindegyikükhöz, már igen. Ugyanis, míg elsőre csak annyi tűnik föl, hogy online kurzushoz képest feltűnően jó képeket csatoltak mindegyikükhöz, az első Google-képkeresés kidobja:
túlnyomó többségük portréja egészen biztosan nem azé az emberé, aki a „hallgatói véleményt” írta, ugyanis szabadon felhasználható fotóbankokból válogatták hozzájuk össze a képeket.
Mutatjuk példákon is. „Noémi”, aki a portál leírása szerint bölcsésznek tanul, azt írja, hogy „nem akartak egyszerre túl sok dolgot elmondani, egy általános tájékoztató volt, ami nekem, egy gazdaságban egyáltalán nem jártas embernek is világosabbá tette a témát”. „Noémi” véleménye alapján mi is rögtön kattintanánk a kurzusvideókra, csak az a gond, hogy a Noémiról készült kép Shutterstockon, az egyik legnagyobb, szabad felhasználású fotókat tároló adatbázison is fent van. Sőt, ha akarnánk, akár mi is felhasználhatnánk a hvg.hu-n ahhoz, hogy a nem létező „olvasóink véleménye” boxban leírva „véleményét” ódákat zengjünk a saját munkánkról. Persze így ugyanúgy lebuknánk a fotóval, mint a Beconomist.
De „Sára” például arról ír, neki nagyon tetszett, „hogy az előadó a magyarázatait írásban is szemléltette, ezáltal sokkal könnyebb volt követni”. Sárának, aki az oldal szerint junior marketinges, az is tetszett, „hogy egyszerű, hétköznapi példákkal tette (az előadó) szemléletesebbé az előadását”. „Sára” fotója ugyanúgy fent van a Shutterstockon, sőt, a Beconomist által Sárának nevezett modellnek külön aloldala van a fotóbankban, ahol modellt állt (vagy éppen ült és feküdt) fogorvos pácienseként, illetve irodistaként is.
„Armand” fotóját azért találtuk csak meg kicsit nehezebben, mert sapkát hord a róla készült képen, így mind a Google, mind a Yandex képkeresője sapkás, szakállas férfiakat kezdett feldobálni, mivel a keresőmotorok azt hitték, csupán ez a zsánerünk, ezért keresünk ilyen stílusú férfit. De – némi kutakodás után – ismét a Shutterstock adatbázisa sietett segítségünkre, „Armand” néhány perc alatt meglett.
Komolyabb bajban voltunk viszont „Józseffel”, aki minőségirányítási rendszermenedzserként írta a Beconomistról, hogy tetszett neki a felépítése. „Jó, hogy vannak benne ikonok, animációk, így sokkal jobban ráhangolja az agyat az adott témára” – írta „József”. A férfi képe szintén a Shutterstockon lett meg, de hozzá hasonló szemüveges férfiból az oldalon millió akad, jócskán kellett böngésznünk, amíg pont őt megtaláltuk. Róla az Inside Creative House nevű, kifejezetten sablonfotók készítésére szakosodott cég töltött fel képet.
És még folytathatnánk hosszan a sort, azonban egyet elárulhatunk:
a Beconomist oldalán szereplő 12 hallgatói véleményhez mellékelt portré közül tízről minimális kereséssel is bizonyítani tudjuk, hogy fotóbankból van a róla készült kép.
Sőt: sokuk felbukkan más oldalakon is, „Dóra” fotóját például egy fogorvosi rendelő is felhasználta, „Noémi” pedig egy indiai hajolajmárkát is reklámoz.
Véleményük pedig azért igazán különös, mert pont azokat az oldalait részletezik a Beconomist szolgáltatásának, amelyeket a weboldal magától nem emel ki – egy olyan okos marketingtrükkel, mint hogy hallgatói vélemények formájában közzéteszik, már meg lehet mutatni az oldalra csak odatévedő felhasználóknak is.
Nem ez lenne az első alkalom, hogy Magyarországon olyan sablonfotókat használnak, amiknek a forrását sikerül visszafejteniük az újságíróknak. Legutóbb ezt például pont a kormány tette meg, amikor a családtámogatásokról szóló plakátkampányukhoz egy olyan duóról választottak képet, akik mémként futottak végig a közösségi médiában, viszont pont a hűtlenség témájában:
Kiderült: tényleg a félrenézős mémet használja a kormány a családok népszerűsítésére
A világhírű mém lényege, hogy egy fiatal férfi egy nő kezét fogja, de egy másik után néz. Ez a pár lett a kormányplakátok főszereplője most, amivel a gyermekvállalást népszerűsítik.
Küldtünk kérdéseket a Magyar Nemzeti Banknak és a Beconomistnak is, azonban cikkünk megjelenéséig nem reagáltak megkeresésünkre. Ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után a Beconomist lapunknak azt írta, hogy a véleményeket felhasználóik visszajelzéseiből válogatva, változtatás nélkül közölték. Azonban hozzátették, hogy "a véleményekhez nem minden esetben lehet valós képeket csatolni (lévén, hogy online képzésről van szó), ezért - a marketingben bevett szokáshoz hasonlóan - jogtiszta "stock" képeket használunk illusztrációként. A hibát elismerjük, melyet a beconomist csapata mielőbb orvosolni fog és elnézést kérünk mindenkitől, akinek ez félreértést okozott". A képeket eltávolították, például "Noémi" véleménye most így néz ki az oldalon:
