Ő az a fiatal tisztviselő, akit 2020-ban egy külön rá szabott törvénymódosítással, diplomája megszerzése előtt neveztek ki, de június 12-től nincs állása. Pedig 104 helyett vasárnaptól már 108 helyettes államtitkár működik. A 2010-ben alakult Orbán-kormányban még 64-en voltak.
A helyettes államtitkárok elméletben politikamentes tisztviselők, akik a kormányváltozástól függetlenül végzik a munkájukat, bár a gyakorlatban jobb- és baloldali kormányok idején egyaránt gyakori volt a mozgás a politikai és a köztisztviselői állások között. Most tulajdonképpen csak a megszűnt (illetve szétdobott) Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) összesen 29 helyettes államtitkárát kellett volna elhelyezni, de a miniszterelnök számos cserét hajtott végre a változatlan névvel működő tárcáknál is, például az Agrár- és az Igazságügyi Minisztériumban.
A 108 főből 41 új kinevezett, míg az eddigiek közül 37-en június 12-től – legalábbis egyelőre – nem kaptak új megbízatást. Továbbá igaz ugyan, hogy az EMMI jogutódja a Kulturális és Innovációs (KIM), az ITM-é pedig a Technológiai és Ipari Minisztérium, de az illetékességi területek áthelyezése miatt ez nem mindenkire volt érvényes: a pedagógusokkal ímmel-ámmal tárgyaló Kisfaludy László például az EMMI-ből a közoktatás felelősévé tett Belügyminisztériumba került, a szakképzéssel foglalkozó Pölöskei Gáborné, Áder János volt köztársasági elnök húga pedig az ITM-ből a KIM-be.
Újdonság, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda keretében két helyettes államtitkárt állítottak Orbán Balázs, a miniszterelnök törvényben megszilárdított pozíciójú politikai igazgatója szolgálatába. A legtöbb helyettes államtitkár (19) a Miniszterelnökségen működik, a Kabinetirodán 16, a kibővült hatáskörű Belügyminisztériumban pedig 14.
Az említett Rácz Zsófia, akinek a kedvéért 2020-ban törvényt módosítottak, hogy egyetemistaként helyettes államtitkár lehessen, májusig a Miniszterelnökséghez tartozott, mert oda követte az EMMI-ből a tárca nélküli miniszterré kinevezett Novák Katalin jelenlegi köztársasági elnököt. Őt a miniszterelnök május 25-ével áthelyezte a KIM-hez, ahová most az ifjúságpolitika tartozik, de június 11-ével máris felmentette az ottani új miniszter javaslatára. Vagyis Csák János nem tartott igényt a szolgálataira.
Meglepően sokan, 13-an jártak így az áthelyezettek közül, például az építésüggyel 2014 óta foglalkozó, a Lázár János vezette új építésügyi tárcához mégis csak egy pillanatra áthelyezett Füleky Zsolt vagy a megszűnt EMMI-ből a sportügyeket átvevő Honvédelmi Minisztériumba mindössze 17 napra átkerült szaktisztviselők. Ennek pusztán az lehetett az értelme, hogy a kormány megalakulása és az új személyi döntések meghozatala közti bő két hétben még kapjanak fizetést.
Új kormánybiztost is kineveztek: Joó István eddig az export növeléséért felelős helyettes államtitkár volt a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, továbbá másfél évig a Budapesti Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó 2021 lebonyolításáért felelős kormánybiztos. Most a befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztos lett, továbbra is Szijjártó Péter miniszter irányítása alatt. A határozat szerint „tevékenységét díjazás nélkül látja el”. Csakhogy a Magyar Közlöny ugyanezen szombat esti számában felmentették a helyettes államtitkári tisztségből. Az nem derül ki, hogy ezután mi lesz az a kereső foglalkozása, amely mellett díjazás nélkül végzi az egyébként többnyire államtitkári juttatással járó kormánybiztosi munkát.