Itthon Kacskovics Mihály Béla 2022. március. 19. 11:00

"Ha bármi jön, azzal szembenézünk, de bízunk abban, hogy értelmes emberek ülnek a másik oldalon is"

Kacskovics Mihály Béla
Szerzőnk Kacskovics Mihály Béla

Büszkék a tüntető diákokra, de van, aki tart attól, hogy kiállásuk miatt a politika begyűrűzhet az iskolákba. Sztrájkoló tanárokkal beszélgettünk tapasztalataikról, és arról, mi lesz, ha a kormány nem tesz semmit az oktatásért a közeljövőben.

Jogaikat követelő tanárok
Friss cikkek a témában

„Bejövünk nyolcra, aláírjuk a sztrájknyilatkozatot, bent vagyunk, de nem tanítunk” – jellemezte szerdáját és csütörtökét Mahler Attila, a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium sztrájkoló tanára. Az iskola 52 főállású tanára közül negyvenen döntöttek a sztrájk mellett, kompromisszumként csupán annyit vállaltak be, hogy a végzősök minden óráját megtartják.

A magyarországi tanárok egy része a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) közös felhívására lépett sztrájkba, elmondásuk szerint azonban a szakszervezetek követelése csupán a minimum. A szakszervezetek azt követelik, hogy a kormány a tízszázalékos pótlékemelésen kívül további béremelést is biztosítson, valamint csökkentse a munkaterhelést, de sem a követelésekről, sem a sztrájkról szóló tárgyalások nem vezettek eredményre.

Veres Viktor

A sztrájkban részt vevő tanárok nemcsak a követelések teljesítéséért, hanem a kormány február 11-én elfogadott sztrájkrendelete ellen is tiltakoznak. A kormány akkor rendeletben rögzítette, hogy a tanárok sztrájkját csupán úgy engedélyezik, ha az észrevétlen marad az intézmények működése szempontjából.

A tanárok beszámolója szerint a kormány rendeletének szövege úgy lett megfogalmazva, hogy az többféleképp is értelmezhető, néhányuk szerint az új szabályok ráadásul figyelmen kívül hagyják a különböző szintű és típusú oktatási intézmények karakterét és az eltérő szakos tanárok munkarendjét is. Ez pedig például a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban ahhoz vezetett, hogy csak nehezen tudták megszervezni a sztrájkot – mondta lapunknak Fiedler Judit, az intézmény tanára.

Ugyanerről számolt be egy budapesti gimnázium tanára is, aki azt mondta, a sztrájkrendelet nehézségei csupán „még erősebb ellenállásra” sarkallják a tanárokat. „Szerintem amíg az ember bírja, folytatni kell. Persze mindenkinek egyéni döntés, hogy meddig bírja. Mindenki eldönti minden reggel, hogy hogyan érez ezzel kapcsolatban” – tette hozzá, kijelentve, hogy a követeléseken túl figyelembe kell például azt is venni, hogy családok egzisztenciái kerülhetnek veszélybe a tiltakozás miatt.

Szabadfoglalkozás
Veres Viktor

Fiedler Judit viszont nem tart a retorziótól. „Mérlegeltük, hogy vajon mit kockáztatunk a kiállásunkkal, de értelmetlennek láttuk a bosszút a munkáltató részéről, hiszen nem ellenük lépünk fel, hanem a közös jövő érdekében. Ha bármi jön, akkor azzal szembenézünk, de bízunk abban, hogy értelmes emberek ülnek a másik oldalon is, akik belátják, hogy hatalmuk van jót tenni az oktatás szereplőivel, és meg is teszik azt. Mi hiszünk a demokráciában, szólásszabadságban, a félelem nélküli életben” – mondta.

„Sok múlik az igazgatókon is” – véli Szűcs Tamás, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanára, aki szerint ott lehet igazán sikeres a sztrájk, ahol erősek a szakszervezetek, az igazgatók pedig nem helyeznek nyomást a tanárokra, amikor azok a sztrájkot szervezik. Szűcs ezért úgy gondolja, hogy a kisebb, vidéki településeken igazán nehézkes összehozni a sztrájkot.

„Annyira kreatív volt, hogy van mit tanulnia a felnőtteknek is ettől a korosztálytól” – mondta Szűcs Tamás a diákok többezres Kossuth téri tüntetésére. „Néhány skandálásuknál könnybe lábadt a szemem. Ez azonban nem a tanárokról szól. A diákok most megtanulják használni a polgári ellenállást, megtanulják, hogyan zárnak össze azok, akiket hátrány ér. Pedagógus szempontból a magyar pedagógustörténelem legnagyobb sikerének tartom a megmozdulást. Önmagukat is tanították” – fűzte hozzá Szűcs.

„Meglepődtem, hogy milyen sokan voltak, ez egy erős és fontos jelzés, minden mondat tőlük jött, felnőttként is el kell gondolkodnunk azon, hogy már a diákoknak is fontossá vált az oktatás sorsa” – mondta egy neve elhallgatását kérő pedagógus. Szerinte a tüntetésnek azonban van egy másik vetülete is: tart attól, hogy így a politika már az iskolákban is aktívan meg fog jelenni.

Kikért vagyunk itt? A tanárainkért!

Akik segíthetnek a tanárok helyzetén, azok láthatják, hogy ez nem csak a tanárokról szól, nem arról, hogy a tanárok nem hajlandók tanítani, hanem a diákokról is szól --hangzik el a szerdai pedagógussztrájkkal egyidőben a Kossuth téren tartott diáktüntetésen. Ott voltunk a kameránkkal.

„Az összeomlás folyamatban van, nagyon felgyorsultak az események – jelentette ki Mahler Attila, amikor arról kérdeztük, mi vár a közoktatásra, ha az állam nem teljesíti követeléseiket. – Ha a nyári szünetig hátra lévő néhány hétben nem kapunk olyan víziót, amiben hinni is tudunk, akkor nagyon sok tanár fog a szünetben elköszönni a pályától”. Ez pedig Mahler szerint közel katasztrofális következményekkel járna, hiszen jelen pillanatban is több ezer pedagógus hiányzik a szakmából, akiknek helyettesítését a jelenlegi tanári gárda „ingyen végzi”.

„Mi sem jókedvünkből sztrájkolunk. Nem azért vagyunk tanárok, hogy farkasszemet nézzünk a gyerekekkel, úgy, hogy nem tanítunk. Ezrével mennek nyugdíjba a tanárok úgy, hogy közben csupán tízesével jönnek az egyetemekről. Ennek beláthatatlan következményei lesznek” – tette hozzá Mahler. Hasonló véleményen van Szűcs Tamás is: „Nem tudják megtenni, hogy ne változzon semmi. Mindannyian tudjuk, hogy ez most első körben a bérekről szól, de mindemellett az oktatás ellehetetlenüléséről van szó. Ha nincs tanár, nincs oktatás” – jelentette ki.

Reviczky Zsolt

A tanárok beszámolói szerint a sztrájkot a legtöbb intézmény oktatói csupán két-három napig tartották fenn, utána folytatják a tanítást attól függetlenül, hogy lesz-e a sztrájknak eredménye. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a pedagógusoknak csupán 13 százaléka sztrájkolt szerdán. A minisztérium – aminek budapesti épülete előtt szerdán tüntetést tartottak a tanárszakos egyetemi hallgatók – a pedagógusok sztrájkját szerdai közleményében a „szakszervezetek kormányellenes kampányakciójának nevezte”.

A tárca reakciója ellenére az ellenállás folytatódik: vannak olyan intézmények – ilyen például a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium is –, amiknek oktatói határozatlan ideig tartják fenn a sztrájkot. A szakszervezetek csütörtökre az Amnestyvel közösen szerveztek workshopoket és panelbeszélgetéseket, amiken a sztrájk hátteréről és lehetséges megoldásairól beszéltek. Szombat délutánra pedig szintén a szakszervezetek jelentettek be tüntetést a Kossuth térre, az eseményről a hvg.hu-n is beszámolunk majd.

Hirdetés
hvg360 Németh András 2025. február. 14. 18:36

Trump és kinevezettjei most egyértelművé tették Ukrajnáról, amit eddig nem lehetett kimondani

Bár igaz, hogy Donald Trump és az amerikai elnök magas rangú kinevezettjei elébe mennek az ukrajnai rendezéssel kapcsolatos orosz követeléseknek, Ukrajnában úgy vélik, az egyre valószínűbbnek tűnő tűzszüneti tárgyalásokon nem csak Moszkva érdekeit veszik figyelembe. Többek szerint egyébként nincs is végleges amerikai béketerv, inkább arról van szó, hogy a mindkét felet zsaroló washingtoni kormányzat a fejleményekhez igazítja következő lépését.