Egy hete hangoztatja a kormány, hogy Magyarország nem enged át a területén fegyvert Ukrajnába. “Magyarország nem küld sem katonákat, sem fegyvereket Ukrajnába, valamint nem engedi, hogy halált okozó fegyvereket szállítsanak keresztül az országon” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, előzőleg pedig Orbán Viktor beszélt arról, hogy “stratégiai nyugalomra van szükség”, és azzal érvelt a fegyverek Ukrajnának küldése ellen, hogy

szomszédos országról van szó, számolni kell azzal, hogy az oda küldött fegyverekkel esetleg magyar emberekre is lőnek majd, "hiszen Kárpátalján magyarok is élnek, onnan is vonultattak be katonákat".

Sokan azért nem értették Orbán indoklását, mert a fegyvereket nem az oroszoknak küldenék, hanem az ukránoknak, akik nem lőnének velük a kárpátaljai magyarokra, mások pedig arra hívták fel a figyelmet: Magyarország ugyan nem ajánl fel fegyvereket Ukrajnának, nem engedi át a területén a fegyverszállításokat, ugyanakkor részese a közös, 500 millió eurós fegyverprogramnak. Orbán múlt pénteken némileg korrigált, és már arról beszélt, hogy ha a fegyvereket rajtunk keresztül szállítják Ukrajnába, akkor a Kárpátalján haladó fegyverszállító konvoj válhat célponttá.

Hétfőn délelőtt Orbán Viktor a nemzetbiztonsági operatív törzs ülése után egy Facebook-videóban megerősítette, hogy Magyarország olyannyira nem enged át a területén fegyverszállítmányokat, hogy erről meg is jelent már a kormányhatározat. Bejelentéséről itt írtunk bővebben:

Orbán Viktor és a V4-ek kedden Londonban próbálják helyreállítani a békét

Később Párizsban kísérleteznek ugyanezzel, derül ki a miniszterelnök facebookos bejelentkezéséből. Hozzátette: most már rendelet tiltja, hogy Magyarország területéről Ukrajnába fegyvert szállítsanak.

A március 7-i, Orbán által említett kormányrendeletet átolvasva azonban kiderül, hogy van egy csavar a történetben, amit viszont a miniszterelnök nem említett. A határozat szövegében valóban szerepel, hogy “Magyarország alapvető biztonsági érdekei védelme érdekében szigorúbb nemzeti politikát alkalmaz, és így nem engedélyezi (...) a halálos erő célba juttatására tervezett katonai felszereléseknek, valamint platformoknak az ukrán fegyveres erők számára való biztosítása céljából az Európai Békekeret keretében (…) Magyarország területén szárazföldi és légi úton Ukrajnába történő szállítását.

Csakhogy ez a kormányhatározat 4. pontja, és már eggyel korábban, a 3. pontban rögzítik, hogy az ugyanilyen, halált okozó fegyverek mégis eljuthatnak Ukrajnába Magyarországon keresztül, még ha egy kis kerülővel is. A kormányhatározat 3. pontja ugyanis így szól: Magyarország

engedélyezi a szövetséges fegyveres erők által az Európai Unió Tanácsának (KKBP) 2022. február 28. napján meghozott, a halálos erő célba juttatására tervezett katonai felszereléseknek, valamint platformoknak az ukrán fegyveres erők számára való biztosítása céljából az Európai Békekeret keretében megvalósuló támogatási intézkedésről szóló 2022/338/KKBP határozata hatálya alá tartozó eszközöknek (halálos erő célba juttatására tervezett katonai felszereléseknek, valamint platformoknak) Magyarország területén szárazföldi és légi úton más szövetséges tagállamba történő szállítását.

A kulcsszó ebben a “más tagállamba”. Ez azt jelenti, hogy mégis átengedi Magyarország a területén a fegyvereket, ha azok kerülőúton, egy másik NATO-tagállam érintésével jutnak csak el Ukrajnába. Erre azért is szükség lehet, mert az Ukrajnának szánt EU-s fegyverszállítások logisztikai központjaként Varsó van kijelölve.

A kormányhatározat engedélyezi továbbá NATO “reagáló erők” Magyarország területén szárazföldi és légi úton történő áthaladását, illetve Magyarországra telepítését, noha eddigi nyilatkozatai alapján a kormány ez elől is elzárkózni látszott. Például Szijjártó Péter is beszélt arról, hogy “nem fogadunk NATO-csapatokat Magyarország területén”, illetve Benkő Tibor honvédelmi miniszter is úgy nyilatkozott: a magyar hadsereg elég erős, nem kellenek NATO-katonák Magyarországra.

(Nyitóképünkön Orbán Viktor miniszterelnök és Jens Soltenberg, a NATO főtitkára 2022. február 25-én)