Kiadta az Európai Parlament új Eurobarometer kutatását, mely szerint az uniós válaszadók közel harmada (32 százaléka) a legfontosabb megvédendő európai értéknek a demokráciát tartja. Ezt 27 százalékkal a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága, 25 százalékkal pedig az emberi jogok védelme az EU-ban és a világon követi. Az uniós polgárok szerint a növekvő szélsőségesség, a dezinformáció terjedése és a jogállamiság gyengülése jelentik a legnagyobb problémát. Ez az értékelés egybecseng a legutóbbi, „Európa jövője” kutatás eredményeivel, amelyet az Európai Parlament és a Bizottság 2022 januárjában ismertetett. Abban a kutatásban tízből kilenc európai egyetértett azzal, hogy az Unión belül a demokrácia erősítése terén van még tennivaló.

A mostani kutatás eredménye azt mutatja, hogy 11 tagállam polgárai szerint a Parlament legfontosabb feladata a demokrácia védelme: Svédország, Németország, Finnország, Olaszország, Dánia, Ausztria, Luxemburg, Málta, Lengyelország, Csehország és Magyarország lakossága vélekedik így.

A cseh és a magyar válaszadók az emberi jogok védelmét szintén az első helyre sorolták: a magyar válaszadók 28 százaléka gondolta egyaránt a legfontosabbnak a demokrácia és az emberi jogok védelmét. Ez az érték a demokrácia védelme esetében az uniós átlagnál (32 százalék) alacsonyabb, az emberi jogok védelme esetében mért uniós átlagnál (25 százalék) viszont magasabb.

A mozgás szabadságát, valamint – hasonló arányban – a nemzeti identitások, kultúrák és hagyományok tiszteletét a magyar válaszadók 20-20 százaléka tartotta fontosnak, szemben az uniós 16, illetve 14 százalékkal. A női-férfi egyenjogúságot a magyar válaszadóknak csupán 15 százaléka tartotta kiemelten fontos területnek (szemben az uniós 24 százalékkal), míg a jogállamiság védelmét közel azonos 22-21 százalékban tartotta fontosnak az uniós átlag, illetve a magyar válaszadó.

Összeségében az európai polgárok a közegészségügyet tekintik a legfontosabb, az EP által kezelendő szakpolitikai területnek (42 százalék). Ezt szorosan követi a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni (40 százalék) és a klímaváltozás elleni küzdelem (39 százalék). A fiatalok számára az EU-átlagot tekintve a klímaváltozás elleni küzdelem az EP legfontosabb feladata.

A magyar válaszadóknál a sorrend kicsit más. A közegészségügy itt is vezet 41 százalékkal, ezt követi a gazdaságtámogatás és új munkahelyek teremtése (37 százalék), valamint az éghajlatváltozás elleni fellépés és a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (34, illetve 31 százalék). A magyar válaszadók jelentősen magasabb arányban tartják fontos szakpolitikai területnek az EP számára az EU védelmét, biztonságát és külső határainak védelmét, valamint a migráció elleni fellépést (25 százalék, illetve 26 százalék), mint az uniós átlag (19 százalék, illetve 23 százalék).

Az uniós polgárok érdeklődése az EU munkája iránt továbbra is magas. A kutatás szerint a válaszadók 43 százalékát leginkább az uniós források konkrét elköltésére vonatkozó információ érdekli. Az uniós jogalkotás tagállami hatása a polgárok 30 százaléka szerint szintén érdekes téma, 29-29 százalékuk pedig saját európai parlamenti képviselőik munkája és a Covid–19-pandémia leküzdésére tett uniós intézkedések iránt is érdeklődik.

Az EU és különösen az EP támogatottsága a Covid–19-járvány alatt jelentősen megnövekedett. Az uniós polgárok nagy többsége (58 százalékuk) a jövőben aktívabb szerepet szánna a Parlamentnek. 2015 óta 12 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik pozitívan vélekednek az EP-ről. Ez az arány jelenleg 36 százalékon áll. A válaszadók 45 százaléka semlegesen gondolkodik az EP-ről, és csak 17 százalékuk vélekedik negatívan. Az EP pozitív megítélését a legutóbbi, bizottsági Eurobarometer is megerősíti: az uniós polgárok az intézmények közül az EP-ben bíznak leginkább.

Az uniós polgárok nagy többsége (62 százalékuk) saját országuk uniós tagságát jó dolognak tartja – csak kilenc százalék gondolja másképp. Ez a pozitív vélemény a 2007 óta elért legmagasabb eredmény. A válaszadók közel háromnegyede (72 százaléka) szerint az országuk profitált az EU-tagságból, és nagy részük – 63 százalékuk – optimista az Unió jövőjével kapcsolatban.