Nyilvántartásba vette az első jelölő szervezeteket az április 3-i országgyűlési választásra a Nemzeti Választási Bizottság. Már első körben csaknem tucatnyit, és a számuk még akár a többszörösére is nőhet.
A választáson pártként indulni, illetve egyéni képviselőjelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek közül az elsőket már nyilvántartásba is vették: bejelentkezni hivatalosan január 12-étől lehetett, akkortól, amikor az államfő az április 3-ra kiírta a parlamenti választás – és egyúttal a kormány “gyermekvédelmi” népszavazásának – időpontját.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a választás kitűzése utáni első, pénteki ülésén az igényüket leggyorsabban jelző 11 szervezet nyilvántartásba vételéről döntött; senkit nem utasítottak el, mindenki megfelelt a feltételeknek – derült ki az MTI híréből. A közös jelöltet, listát állító jelölő szervezeteknek is külön-külön kell nyilvántartásba vetetniük magukat. Az első körben nyilvántartásba vettek:
- Magyar Kétfarkú Kutya Párt
- Mi Hazánk Mozgalom
- Momentum Mozgalom
- Egyenlőség Roma Párt
- LMP-Magyarország Zöld Pártja
- Demokratikus Koalíció
- Párbeszéd Magyarországért Párt
- A Haza Pártja
- Magyar Szocialista Párt
- Magyar Szegények és Dolgozók Demokratikus Szervezete
- Országos Lengyel Önkormányzat
Mint arról a választások hátterét, határidőit és folyamatát elemző cikkünkben is írtunk, jelölő szervezet az lehet, amely a választás kitűzésekor már szerepel a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában. Az NVB által nyilvántartásba vett jelölő szervezetek a kampányidőszak elején, február 12-én kezdik el majd a választás jelölt- és listaállítási folyamatát azzal, hogy felveszik az ajánlóíveket.
Egyéni független vagy pártjelölt ugyanis csak az lehet, aki az adott körzetben legalább 500 választó ajánlását, aláírását összegyűjti két hét alatt, vagyis február 25-ig. Egy választó több jelöltet is ajánlhat (de majd csak egyre szavazhat). Országos listát pedig – legkésőbb február 26-ig – az a párt állíthat, amely legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni jelöltet állított.
A választáson a kisebb pártok mellett két nagy, közös listával induló politikai tömb versenyez majd. Az egyik – Orbán Viktorral az élen – a kormánypártok listája, amelyen a Fidesz közösen indul a KDNP-vel. A másik az ellenzéki lista, melyen hat párt – DK, Jobbik, LMP, MSZP, Momentum, Párbeszéd és Márki-Zay mozgalmának – politikusai szerepelnek, élen az öt előválasztási miniszterelnök-jelölttel.
Indul a 20 milliárdos demokráciajáték: mi, és hogyan történik április 3-ig?
Rekordösszegű rendezési költség, 8,2 millió választó és több rendhagyó helyzet is jellemzi az április 3-ra, a kormány népszavazásával egyszerre kiírt parlamenti választást. Mire kell figyelni választóként itthon és külföldön, hogyan áll össze a jelöltek és a pártok listája, van-e már kampány, hogyan zajlik a választás, és miként jön ki az eredmény - választ adunk a legfontosabb kérdésekre.
A most első körben, a pártok mellett nyilvántartásba vett Országos Lengyel Önkormányzat szereplése némi magyarázatra szorul. A választáson az országos nemzetiségi önkormányzatok is lehetnek jelölő szervezetek, mivel nemzetiségi listára is lehet szavazni. A nemzetiségi lista állításához a névjegyzékben nemzetségi választópolgárként szereplők legalább egy százalékának ajánlása kell.
Fontos tudni, hogy aki a nemzetiségi névjegyzékbe veteti fel magát, az a választó nem szavazhat párt országos listájára, csak a nemzetiségi listára. A 13 elismert hazai nemzetiség valamelyikéhez tartozó választók ily módon nemzetiségi szószólókat, illetve – kellő számú választó és érvényes szavazat esetén – kedvezményes módon nemzetiségi képviselőket választhatnak, ám
a nemzetiségek többségének számarányuknál fogva alig van esélye a mandátumszerzésre: a jelenlegi 93 listás képviselő között csupán egy nemzetiségi van: Ritter Imre német nemzetiségi képviselő.