Az Intézet szerint a magyar rendszer csupán demokráciának mutatja magát, Sulyok Tamás levele pedig csak az álságos működésmód ékes példája.
Blogbejegyzésben reagált az Eötvös Károly Intézet Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnökének december 14-i nyílt levelére. Sulyok akkor azt írta, hogy az „egyre erősödő politikai jellegű elképzelések, amelyek egy kormányváltás esetén az Alaptörvény tollvonással történő eltörlését és az Alkotmánybíróság testületének feloszlatását helyezik kilátásba” veszélyt, támadást jelentenek a demokráciára és a jogállamiságra.
Orbánhoz, Áderhez és Kövérhez fordult az Alkotmánybíróság elnöke az ellenzék elképzelései miatt
Hiába értenek vele egyet sokan, bemondásra nem lehet eltávolítani Polt Péter legfőbb ügyészt vagy az alkotmánybírókat - mondja a hvg360-nak Majtényi László alkotmányjogász, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője. Márki-Zay Péter eltökéltnek tűnik, ám ebben Majtényi nem bátorságot lát, hanem önbizalomhiányt. Elmondta azt is, mivel kezdhetne az új Országgyűlés.
Az Eötvös Károly Intézet szerint azonban „ahogyan arra már számos alkalommal felhívtuk a figyelmet, a kormánytöbbség 2010 után fokozatosan megszállta az alkotmányosság érvényesüléséért felelős Alkotmánybíróságot is, megnyirbálva annak hatásköreit, kikezdve függetlenségét, noha az alkotmánybírák pártatlansága és függetlensége a kormányzattól elemi előfeltétele annak, hogy ellenőrizzék és kikényszerítsék a törvényalkotás alkotmányosságát”.
A blogbejegyzésben részletesen vették végig a magyar alkotmányosság felszámolását, majd megállapították, hogy „a Magyarországon 2010 után kialakult politikai rendszer demokráciának mutatja magát, miközben nem az, többek között azért, mert a formálisan létező demokratikus intézmények – amelyeknek éppen a demokrácia működésének védelme lenne a célja – az autokratikus hatalmi célok szolgálatában állnak”.
Az intézet szerint Sulyok Tamás levele „ennek az álságos működésmódnak ékes példája”. Szerintük is erősen vitatható amellett érvelni, hogy egy egyszerű többségű ellenzéki győzelem után az Országgyűlés mozdítsa el az alkotmánybírákat, szintén „bizarr azt feladni, hogy az Alkotmánybíróság bírája, nem pedig kérelmezője más hatalmaknak”.
