Domány András
Szerzőnk Domány András

A közoktatásban dolgozók többségét érinti a döntés.

Tízről húsz százalékra nő a 2020-ban bevezetett pótlék, a minimálbérhez kötött pedagógus-béremelésről azonban továbbra sincs szó.

Nem sokkal a bölcsődei dolgozók és a sérült gyerekeket gondozók jövedelmének emelése után egy csütörtök este megjelent kormányrendelet alapján a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó minden foglalkoztatott, vagyis a közoktatásban dolgozók többsége januártól „a pótlék és illetményeltérítés nélkül számított illetménye” tíz százaléka helyett húsz százalék ágazati szakmai pótlékra jogosult.

Amikor ezt a pótlékot 2020-ban bevezették, a Pedagógusok Szakszervezete így reagált: ez nem béremelés, csak azt ismeri el a kormány, hogy a pedagógusi életpályamodell csődöt mondott. A nyilatkozat szerint valódi béremelést az jelentene, ha a tanári bérek 2015 óta befagyasztott vetítési alapját (ami a 2014-es minimálbér összege, 101 500 forint) emelnék meg, vagyis a pedagógusok bérének vetítési alapját a minimálbérhez kötnék újra, ám ez nem történt meg, ezzel „a pedagógusok zsebéből 10 havi bért vett el a kormány”.

A 2022-től érvényes minimálbér közben 200 000 forint lett, de a kormány a bérrendszeren nem változtat. Novák Katalin családügyi miniszter szeptemberben azt mondta: „Nincs arról vita, hogy emelkedjenek majd a pedagógusbérek, ezt mindenki így gondolja. De a pedagógusbér, a pedagógus életpálya modell nem a minimálbérhez kötött. Én nem érzem életszerűnek, hogy változtassunk a jelenlegi logikán.” Indoklást nem fűzött ehhez.

(Képünk illusztráció)

Hirdetés
Gazdaság Fülöp István 2024. december. 27. 12:00

Egy friss tanulmány példákkal bizonyítja, hogy terel, elhallgat és valótlanságokat állít a kormányzat és az akkugyárak is a kockázatokról

„Iparbiztonsági kockázatok a magyar akkumulátorgyártásban és az ezzel kapcsolatos kommunikáció” címmel átfogó elemzést tett közzé Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, amelyben a magyar akkumulátoriparral kapcsolatban rámutat az iparbiztonsági kihívásokra, a lakossági tájékoztatás hiányosságaira és a civilek elhallgattatására is.